Magyar győzelemmel zárult 1849. április 26-án az első komáromi csata, és a tavaszi hadjárat második szakaszának eredményéről Görgei Artúr vezérőrnagy így vélekedett emlékirataiban: 

Kétszáz évvel ezelőtt, 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor az esztergomi bazilika ünnepélyes alapkőletétére József nádor és számos egyházi, valamint világi előkelő jelenlétében.

A tavaszi hadjárat komáromi szakaszában, 1849. április 19-én Nagysalló mellett fényes győzelmet arattak a honvédek. 

Az 1956-os magyarországi események jó indokot szolgáltattak a román kommunista államhatalomnak az ország nemzetiségeivel, így a magyarsággal való leszámolás felgyorsításához, (...)

Lénárd Sándor (1910. március 9. – 1972. április 13.) a XX. századi magyar kultúrtörténet egyik legkülönösebb egyénisége volt, akiről mindenképp fontos megemlékezni halálának 50. évfordulóján azért is, hogy életműve jobban belekerüljön a köztudatba

„…nyelvünk ősi és modern, erdei-mezei és városi, ázsiai és európai. Mi is ősiek és modernek vagyunk, európai magyarok.” (József Attila)

„Győzelemről győzelemre hordjátok zászlójitokat. Dicső tettek hirdetik vitézségteket, bátorságtokat."

Tápióbicske, 1849. április 4. Az 1849-es tavaszi hadjárat jól kezdődött, bevált az évszázadok óta gyakorolt hadicsel. 

265 éve ezen a napon született Verseghy Ferenc magyar író, költő, nyelvtudós, zeneszakértő, római katolikus pap. 

Thury György, Kanizsa főkapitánya 451 éve nagyböjt ötödik vasárnapjának másnapján arról értesült, hogy oszmán csapatok dúlják a Kanizsától keletre fekvő térséget.