1382. szeptember 10-én elhunyt I. (Nagy) Lajos király, a középkori Magyar Királyság 25. uralkodója. 

I. Nagy Szulejmán szultán az 1552. évi hadjáratot a királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 1551-es egyesítési kísérletének megtorlására indította. A törökök várostromokkal igyekeztek kialakítani és kitágítani az oszmán uralom alatti hódoltsági területet.

I. Nagy Szulejmán szultán (1520–1566) nem először vezetett sereget Isztambulból Bécs bevételét szem előtt tartva a Magyar Királyságon keresztül, meghódítva vagy megkísérelve bevenni magyar erősségeket (például 1529, 1532, 1541). 

Szeptember nyolcadika nemcsak Kisboldogasszony ünnepe, hanem – bár a köztudatban ez kevéssé él – 1965 óta az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja is. 

A Magyar Királyi Helytartótanács 1742. augusztus 25-én terjesztette fel egy magyar nemesi akadémia alapítására vonatkozó tervezetét az akkori uralkodónak, Mária Teréziának. Ki állt a kezdeményezés mögött, mi volt az elgondolás, és mi lett annak a sorsa?

Ideje lenne végre tisztázni a német megszállás elleni küzdelem történetét. Egyrészt lebontani a baloldali, kommunista ellenállási mozgalomhoz 1945 után költött túlzásokat és hazugságokat, (...)

Augusztus 20-án minden magyar ember – éljen a csonka hazában, az elszakított területeken, vagy a világ más tájékán – Szent István királyra emlékezik. 

Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1942. augusztus 20-án a magyar királyi 2. honvéd hadsereg arcvonala mögötti Ilovszkojénál zuhant le Héja I. vadászgépével és halt repülőhalált Magyarország kormányzó helyettese, vitéz nagybányai Horthy István tartalékos repülő főhadnagy. Véletlen baleset, emberi mulasztás vagy szabotázs történhetett?

Megnézve a nyári évfordulókat, látszik, hogy a hősiesség és az oszmán-magyar végvári harcok számos eseménye történt ekkor.

A búcsújárás mindig is szerves része volt a Kárpát-medencei vallásos népéletnek, ennek pedig a 19. században az 1858-as lourdes-i Mária-jelenés újabb lendületet adott.[1]