Az 1956-os magyarországi események jó indokot szolgáltattak a román kommunista államhatalomnak az ország nemzetiségeivel, így a magyarsággal való leszámolás felgyorsításához, (...)

Lénárd Sándor (1910. március 9. – 1972. április 13.) a XX. századi magyar kultúrtörténet egyik legkülönösebb egyénisége volt, akiről mindenképp fontos megemlékezni halálának 50. évfordulóján azért is, hogy életműve jobban belekerüljön a köztudatba

„…nyelvünk ősi és modern, erdei-mezei és városi, ázsiai és európai. Mi is ősiek és modernek vagyunk, európai magyarok.” (József Attila)

„Győzelemről győzelemre hordjátok zászlójitokat. Dicső tettek hirdetik vitézségteket, bátorságtokat."

Tápióbicske, 1849. április 4. Az 1849-es tavaszi hadjárat jól kezdődött, bevált az évszázadok óta gyakorolt hadicsel. 

265 éve ezen a napon született Verseghy Ferenc magyar író, költő, nyelvtudós, zeneszakértő, római katolikus pap. 

Thury György, Kanizsa főkapitánya 451 éve nagyböjt ötödik vasárnapjának másnapján arról értesült, hogy oszmán csapatok dúlják a Kanizsától keletre fekvő térséget.

A latin pragmatica sanctio kifejezés szó szerint gyakorlatias intézkedést jelent. A Habsburg-ház birtokainak osztatlan nőági örökösödését megállapító döntés nem az egyetlen ilyen nevet viselő sajátos jogi aktus a Habsburg-ház és az európai monarchiák történetében, ám mindenképpen a legnevezetesebb.

Egy dicső életet követően dicstelen körülmények között, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, „a fenséges Dráva szülötte”, politikus, főpap, a magyarországi humanista költészet megteremtője.

A bolsevik típusú hatalom kiépítésének és fenntartásának legfontosabb eszköze a politikai rendőrség volt. Az osztályharc elmélete és a harmadik világháborúra való folytonos készülődés, a „nemzetközi helyzet állandó fokozódása” a kommunista vezetés olyan fokú „éberségi hisztériájához” vezetett, (...)