István napokon víg mulatság helyszíne volt a XIX. század végén a tiszaszőlősi Elek ház. A földbirtokos vagyonának eredete dokumentumok és hiteles iratok hiányában máig kérdéses, adakozó kedvét, vendégszeretetét viszont megőrizte egy emlékirat és egy tréfás népballada.

Történelmünk egyik legkilátástalanabb karácsonya volt 1944-ben. December 24-én a „gépesített tatárjárás” gyűrűt vont Budapest körül és a „vörös áradat” hazánk nagyobb részét már uralma alá hajtotta. A magyar fővárosban rekedt mintegy 800.000 civil, valamint a Festung Budapest 70–79.000 magyar és német védője hiába fohászkodott az Istenhez… Azon a Szentestén a Mennyből az angyal és a Stille Nacht zenei kísérete angyali helyett pokolivá vált, hiszen azt a bosszúszomjas és zsákmányéhes Vörös Hadsereg lövegei és Sztálin-orgonái szolgáltatták.   

Különleges hangulatú zenei esttel folytatódott a Magyarságkutató Intézet keleti népeket bemutató programsorozata 2025. december 11-én. A „Dalok a fekete kalpagok alól” című koncert a karakalpak hagyományos zene világán keresztül mutatott rá a közép-ázsiai és a magyar népzene meglepően sokrétű kapcsolódási pontjaira.

A Babba Mária tiszteletének történeti, néprajzi és vallásantropológiai összefüggéseit járta körül a Magyarságkutató Intézet új, négyrészes beszélgetéssorozatának nyitó alkalma, amelyet 2025. december 11-én rendeztek meg az Intézet székházában.

Magyarságkutató Intézet és a Kornéliusz EQ-Kutató Intézet november 21-én egész napos tudományos konferenciát rendezett a kooperáció társadalmi, érzelmi és nemzeti szerepéről. A program plenáris előadásokkal, díjátadókkal és szakmai vitával várta az érdeklődőket.

A karácsony a zajos hétköznapi ügyeken való felülemelkedés, a belső számvetés, a befelé fordulás, a másikkal való törődés és az örömszerzés ideje. A karácsonyi vásárok a legközkedveltebb téli rendezvények egyike, amelynek pazar árukínálata a XIX. század végén kezdte lenyűgözni a nagyközönséget.

1880. november 18-án kapott nemesi rangot Hartl Ede földbérlő, aki az 1876. március 24-én bekövetezett gátszakadásos árvíz idején megmentette a Tisza árterén élő tiszahalászi lakosokat. Önzetlenségére, emberbaráti szeretetére minden évben a rangemelés napján emlékezik az utókor a tetteit megörökítő sarudi emléktábla előtt.

November 11-én mutatták be Németh Zsoltnak, a kutatóintézet nyugalmazott tudományos főmunkatársának legújabb könyvét, A Szent László-legenda falképciklusok értelmezése című kötetet a Magyarságkutató Intézet budapesti központjában.

November 6-án Marosvásárhelyen, a G Caféban tartott előadást Sashalmi-Fekete Tamás, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő-szakértője. Az est középpontjában a középkori kardrítusok és a „véres kard” hagyományának eredete állt.

A Természettudományi Múzeumban megrendezett, Eurázsia civilizációs génjeit vizsgáló nemzetközi konferenciát követően kínai és mongol kutatókból álló delegáció látogatott a Magyarságkutató Intézetbe. A vendégeket M. Lezsák Gabriella főigazgató és Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója fogadta, hogy egyeztessék a történelem, régészet, antropológia és archeogenetika területén induló közös kutatási projekteket.