Kétszázöt esztendeje született a marosszéki Szentgericén Jakab Elek történész, jogász, levéltáros, aki jelentős tudományos életművet hagyott az utókorra.

A XX. század egyik kimagasló magyar keletkutatója volt, a jelenkor azonban már alig emlékszik rá és munkásságára. Írásunkban Gaál László iráni kutatásait mutatjuk be.

Történeti köztudatunk Álmos szépunokájához, Szent István királyhoz köti a magyar állam megalapítását, ami jogos, hiszen István magyar államot épített.

Hit, Remény és Rajzfilm (Fede, Speranza e Cartoni) címmel Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, kultúrtörténész, grafikusművész (1941–2021) alkotásaiból rendeztek tematikus kiállítást Rómában.

Nagy Lajos király anyja, Piast Erzsébet 1357 tavaszán hosszú európai zarándokútra indult. Elsődleges úticélja Marburg volt, ahol rokonának és névadójának, Árpád-házi Szent Erzsébetnek a sírja előtt kívánt tisztelegni, továbbá másik két távoli szent hely, Köln és Aachen felkeresését is tervezte.

2024. október 8–11. között lezajlott a VI. Északi Régészeti Kongresszus („VI Северный Археологический Конгресс») az oroszországi Hanti-Manysi Autonóm területen, Szurgutban, amelyen a Magyarságkutató Intézet munkatársa is részt vett. 

A magyar nyelvet különböző korokban erős török nyelvi behatások érték. Török alatt ez esetben nemcsak a mai törökországi törököt, illetve elődjét, az oszmán-török nyelvet értjük, hanem általánosságban a török nyelvcsoport különböző nyelveit.

Miniszteri elismerő oklevelet kapott a Magyarságkutató Intézet munkatársa,  Kovács Bence.

Az Árpád-házi uralkodók többsége Székesfehérváron nyert végső nyughelyet, de nem volt ritka az sem, hogy a magyar királyokat saját alapítású egyházi intézményeikben – prépostságokban, apátságokban, székesegyházakban – helyezték örök nyugalomra.

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarságkutató Intézet és a Janus Pannonius Díj Alapítvány. A kooperáció elősegíti a két szervezet szakmai, tudományos munkáját a történelmi hitelesség és a magyar identitás megőrzése érdekében.