Magyarország királyává 1458. január 24-én választották Hunyadi Mátyást, ám törvényes koronázására csak évekkel később, 1464. március 29-én kerülhetett sor. Mivel a Szent Korona III. Frigyes német-római császár birtokában volt, ezért a magyarok néhány elemében a székesfehérvári, a szokásjognak megfelelő avatási ceremónia keretében nyilvánították őt uralkodójukká 1458 február 14-én, miután az ifjú kiszabadult prágai fogságából. 

Az erdélyi sereg felvonulásának hírére a lengyel had feloldotta a krakkói ostromzárat s elvonult a város alól. Rákóczi pedig 1657. február 7-án egyesült Sztríj városánál a 20 ezer főre becsülhető kozák és 4-6 ezer fős havaslaföldi-moldvai különítménnyel. 

Kétszáznegyven évvel ezelőtt született március-április fordulóján a Háromszék megyei Kőrösön Csoma Sándor, aki a világhírű magyar keletkutatók első képviselője volt. Születésének napját pontosan nem ismerjük, de keresztlevelét április 4-én állították ki. Újabb kutatások azonban azt is felvetik, hogy valódi születési éve 1787 vagy 1788 lehetetett.

Idén ünnepeljük a pécsi Klimo-könyvtár alapításának kétszázötvenedik évfordulóját: 1774-ben nyitotta meg mindenki számára a könyvgyűjteményét Klimo György pécsi püspök, így létrejött az első magyarországi nyilvános könyvtár.

Bél Mátyás (1684. március 24. – 1749. augusztus 29.) a XVIII. század kiemelkedő tudósa, pietista polihisztor, aki a történet- és földrajztudomány, valamint a pedagógia mellett a nyelvtudományban is marandót alkotott. Születésének évfordulója alkalmából ehelyütt a magyar mint idegen nyelv tanítása és a nyelvkönyvírás területén szerzett érdemeiről szólunk részletesebben.

Száznegyvennyolc évvel ezelőtt, 1876. március 24-én az áradó Tisza átszakította a taskonyi védőgátat. A medréből kilépett folyó 23 községet és határát öntötte el. A legnagyobb pusztulás a Tisza folyó és a Kis-Tisza közti ártéren fekvő, 415 lelket számláló Tiszahalászt érte, itt csak három ház maradt épen.

A Magyarságkutató Intézet Tudományos Tanácsadó Testülete tagjának, Raffay Ernő történésznek a közelmúltban három könyve jelent meg román nyelven. 

Hedvig, vagy ahogyan a lengyelek nevezik, Jadwiga 1373/74 telén látta meg a napvilágot a budai királyi udvarban I. Anjou Nagy Lajos magyar–lengyel király és Kotromanics Erzsébet boszniai hercegnő legfiatalabb leányaként.  

A Rubicon Intézet meghívására B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója részt vett a korai magyarokra vonatkozó muszlim forrásokról rendezett pódiumbeszélgetésen, amelyet 2024. január 19-én a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartottak.