A gyerekek nagyon sok mindenben nagyon különböznek – és ez alól a nyelvhasználat sem kivétel. Többek között eltérő, hogy ki mikor tanul meg beszélni, mennyit beszél vagy hogy egyáltalán mi az, amiről beszél. Ennek eltérő okai lehetnek.

1856. szeptember 21-i dátumozással Fiatal leánynak (Mari testvéremnek) címmel e sorokat ajánlotta Szendrey Júlia nála tíz évvel fiatalabb húgának, az akkor tizennyolc éves Szendrey Máriának, aki 1858-ban Gyulai Pál felesége lett. Júlia testvére tíz évvel később, fiatalon és tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála miatt sokáig önmagát okolta, mert az alábbi versében olvasható sorok húga sorsát illetően hátborzongató pontossággal beteljesültek: Mária 1866-ban, 28 évesen kolerában elhunyt.

A Pécsi Egyházmegye évente, augusztus végén megrendezett fesztiválja alkalmából föltárul a Püspöki Kincstár is, ahol számos csodálatos műkincset, liturgikus öltözeteket, festményeket, metszeteket és ötvösmunkákat csodálhatunk meg. Az alábbiakban egy sajátos, a barokk gyűjtői korra igen jellemző Szent László-ábrázolást mutatunk be.

A XIX. században magyar tudományos körökben igen erősen jelen volt a magyarság keleti származásának gondolata. A kutatókat fűtötte a vágy, hogy felfedjék a magyar nép, illetve a magyar nyelv rokoni kapcsolatait, megoldják származásuk rejtélyét.

„A lombhulláskor vigaszunkra / Eljön a víg szüret megint, / Lesz már, ami fölmelegítsen, / Ha kissé hűsebb szél legyint. / A szőlőskertek vígan vannak, / Aki most búsul, mind bohó, / Egy jelszavunk legyen szüretkor: / A dáridó, a dáridó.” 

Corvin Mátyás fényes alakja mellett elhomályosulni látszik törvénytelen fia, János herceg jelentősége; pedig Mátyás már 1472-ben úgy döntött, hogy őt teszi meg utódjául. Nemcsak birtokadományokkal, diplomáciai erőfeszítésekkel, házasítási tervekkel, hanem egész neveltetésével erre a küldetésre készítette fel fiát.

105 éve született ifj. Kós Károly néprajzkutató és muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Munkássága, amely a társadalomnéprajz és anyagi kultúra számos területét felöleli, az erdélyi néprajzkutatást alapozta meg. 

Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata a magyar sereg vereségével zárult, a hadvezetés – a legismertebbeket említve csak, II. Lajos magyar király és Tomori Pál kalocsai érsek – és a katonák nagy része odaveszett. Augusztus 29-e pedig az oszmánok szerencsenapjává vált. 

Már hozzászoktunk ahhoz, hogy vannak olyan szóalakok, amelyeket nem a kiejtésüket követve írunk le, hanem másképp írjuk, mint ahogy mondjuk őket. Ha az automatizmust félretesszük, akkor első hallásra ez ellentmondásnak, túlbonyolításnak hangzik. A magyarázat azonban logikusabb, mint gondolnánk. 

Sorozatunk III. részében már láttuk, miért és hogyan torzít a darwinista családfa a nyelvek rokonságának ábrázolásában. Így viszont okkal vetődik fel a kérdés: akkor hát hogyan lehet megállapítani, hogy x és y nyelv rokona-e egymásnak vagy sem.