„Egy magyar vitéz, a kanizsai vár parancsnoka, aki akkor sem adta meg magát, amikor többszörös túlerővel nézett szembe.” A vasarnap.hu Thury Györgyről, az egyik leghíresebb végvári vitézről, a kanizsai vár kapitányáról közölt beszélgetést Kanász Viktorral, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontja munkatársával.


Lakó Elemér 1929. március 10-én született a Kolozsvár közelében fekvő Kolozs településen. 1952-ben a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát kapott, 1957-ben ugyanitt doktori fokozatot szerzett. Nyelvész pályája azonban az 1950-es évek végén félbeszakadt, mert az 1956-os magyarországi forradalommal való szimpatizálás ürügyén 1959-ben 15 év kényszermunkára ítélték.


Szent Gellért egy véletlen esemény következményeként került Itáliából Magyarországra, ami személyes életében sorsfordulót hozott, István király országában pedig új fejezetet nyitott a keresztény hit terjesztésében. (...) A legendák több helyen is említést tesznek Gellért Szűz Mária tiszteletéről, mely valószínűleg szerepet játszott a magyarországi Mária-kultusz alakulásában és István király Szűz Mária tiszteletében is. Mindkét legendában szerepel az éneklő szolgálólányról szóló epizód, melyet a magyar ősköltészet egyik első bizonyítékának szoktak tartani.


Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója a mai napon Zólya Levente régész munkatársunkkal bejárta a keresdi várkastély felújításra és régészeti kutatásra váró szintjeit és a kastély környéket is. Igazgatónk Zólya Leventével kijelölte a további kutatási irányokat és helyszíneket, és megállapodtak abban, hogy a Magyarságkutató Intézet segíti a kastély történetének régészeti feltárását.


220 esztendővel ezelőtt, 1801. szeptember 23-án hunyt el Pray György, jezsuita történetíró, a források kritikai vizsgálatán alapuló történetírás első képviselője. (...) Bár Pray György életútját és munkásságát jól ismerhetjük, igen gazdag, természetesen latin nyelvű, világi és egyházi témákat egyaránt feldolgozó munkáinak java része nem rendelkezik sem modern kiadással, sem pedig magyar fordítással. E komoly adósságnak a mérséklése része a Magyarságkutató Intézet kitűzött céljainak.


Hetven évvel ezelőtt, a kommunista egyházüldözés csúcspontján Rákosi Mátyás parancsára felrobbantották a Regnum Marianum templomot. Isten házát rombolták porig, azt az épületet, amely éppen a kommunista istentelenség és keresztényüldözés mementójaként hirdette az Élet győzelmét a sötétség felett. Bár a templom helye ma is tátongó seb a főváros szívében, ahol csak egy kereszt emlékeztet minket arra, hogy felszentelt földön járunk, Mária Országának lelkiségét négy évtizednyi üldöztetés sem tudta megtörni.


Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére a Teleki László Alapítvány és a Szent László Alapítvány szervezésében szeptember 22-én a Maros megyei Keresden kerül sor „A keresdi Bethlen-kastély felújításának, hasznosításának és gazdaságos működtetésének lehetőségei” című műhelykonferenciára, amelybe a Magyarságkutató Intézet is bekapcsolódott.


„Magyar Világ 1938-1940" címmel sikeres kiállítás helyszíne volt hónapokon keresztül a fővárosi Nemzeti Múzeum. A kiállítás teljes anyaga most Veszprémbe, a Laczkó Dezső Múzeumba költözik, ahol október 21-től egészen jövő júniusig látható lesz.” A Demokratában jelent meg tudósítás a Magyarságkutató Intézet és a Kodolányi János Egyetem szervezésében létrejött, a két világháború közti Magyarsország mindennapjait bemutató, „Magyar Világ 1938-1940" című kiállítás Veszprémbe költözéséről.


Zavarodottságot keltett az avar kori magyar nyelvemlék híre extrém publicista körökben. „Kiknek az érdeke és miért, hogy ezt a megállapítást kigúnyolják, nevetségessé tegyék?” – kérdeztük szeptember 17-én megjelent interjúnkban. A válasz a kibertérben órákon belül megszületett. Indulathullámot indított el a friss tudományos eredmény kifejtése. Fehér Bencét, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatóját kérdezte a Gondola.


A gondola.hu szeptember 17-i, Fehér Bencével, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatójával készült interjújában beszámolt arról, hogy a Jánoshidán fellelt tűtartón olvasható magyar szöveg 400 évvel korábbi, mint a hivatalosan legrégebbi magyar nyelvemlék, a Tihanyi Alapítólevél. A Gondola folytatta beszélgetését a professzorral. – számolt be róla a Magyar Nemzet.