Fiume, horvátul Rijeka városa és a magyar tengerpart kérdése régi vita a magyar és horvát politikum, illetve a történészek között. Érdemes áttekintenünk közjogi szempontból a város és a hozzá kapcsolódó területek történetét, kizárva ezzel az értelmezések, vélemények, szándékok és vágyak özönét.


Az első világháború végét követően a vesztes, s az ebből a tényből kifolyólag (is) kiszolgáltatott Magyar Királyságot tucatszámra érték azok a vádak, melyek szerint a magyar oktatásügy a dualizmus időszakában a nemzetiségek elnyomásának legfőbb színtere volt.


Őstörténeti paradigmaváltást ért el a Magyarságkutató Intézet, a nemzeti identitás erősítésének egyik zászlóshajója. 


“Ennyivel tartoztunk Hunyadi Jánosnak és az összes magyar hősnek, aki a hazáért meghalt, valamint azoknak, akik ma is ellátják katonaként a haza szolgálatát” – fejtette ki Hidán Csaba László régész-történész kutatónk a Magyar Nemzetnek, akit arról kérdeztünk, hogy milyen érzés volt kitűzni Hunyadi János harci lobogóját a rigómezei csata helyszínén.


Magyar győzelemmel zárult 1849. április 26-án az első komáromi csata, és a tavaszi hadjárat második szakaszának eredményéről Görgei Artúr vezérőrnagy így vélekedett emlékirataiban: 


Kétszáz évvel ezelőtt, 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor az esztergomi bazilika ünnepélyes alapkőletétére József nádor és számos egyházi, valamint világi előkelő jelenlétében.


Az anyanyelv örök ereje a változó világban címmel tartott előadást Pomozi Péter az 56. magyar nyelv hete megnyitóján. Az Anyanyelvápolók Szövetsége a csallóközi Somorján nyitotta meg az 56. magyar nyelv hete Kárpát-medencei rendezvénysorozatát.


Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója (...)


Egy kincs van minden nemzenek adva, míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve: édes anyanyelv." (Jókai Mór)


A haderő többnemzetű parancsnoki, vezetői egységének tartott előadást Hidán Csaba történész kutatónk.