Szomszédoló szavaink, avagy a bakancs
A nyelvek közötti kölcsönhatások során nemcsak a magyar nyelv vett át idegen szavakat, hanem maga is adott számos szót más nyelveknek.
A Margit híd a Monarchia idején
A XIX. században sokáig egyedül a Lánchíd látta el a fejlődésnek induló Budapest forgalmát.
Ecsettel festett türk rovásemlék a X. századból
A dunhuangi Ezer Buddha barlangok egyikében Stein Aurél a XX. század elején hatalmas mennyiségű irattekercset és egyéb kéziratot talált.
Kitüntették munkatársunkat
Magas rangú állami kitüntetést, a Magyar Arany Érdemkeresztet vehette át kollégánk április 25-én.
A Képes Krónika
Magyarországon a XIV. században, az Anjou királyok idejében két olyan krónikaszerkesztmény is született a korábbi historiográfiai hagyomány szerves folytatásaként, amely a magyarok történetét beszéli el.
Jókai Mór és a Hunyadi-sorozat
Az elmúlt hónapban a Hunyadi-sorozat tartotta izgalomban a történelmet szerető közönséget.
Félúton a király hátsójában
A nagy sikerű Hunyadi-sorozat sok kritikát kapott nyelvhasználatáról beszélgetett a Mandiner Dr. Pomozi Péter nyelvtörténésszel, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatójával.
„Küzdj a dicsőség fényes nimbusáért”
1796. december 30-án született a szilágysági Zsibón, s 1850. április 21-én hunyt el Pesten báró Wesselényi Miklós, a reformkor jelentős alakja.
Hunyadi, a husziták és a nők
Hunyadi János aktuálisabb téma, mint bármi. Mindenki róla beszél, az új filmsorozatot nézi és vitázik.
„Karácsonykor kalács, húsvétkor, ha lehet, pünkösdkor a kenyér is jól esik”
Húsvét közeledtével érdemes utánajárni, hogy mikortól is készítjük mi, magyarok a kalácsot.
