2023. augusztus 1-jén megtartotta (újra)alakuló értekezletét a László Gyula Kutatóközpont és Archívum.

A Kárpát-medence egyetlen egyhajós ikerszentélyes Árpád-kori templomát később többször kibővítették. Az 1971-ben Valter Ilona által végzett régészeti kutatás tisztázta, hogy az Árpád-kori templom egy fázisban épült, ekkor készült a falfülke is a déli szentélyben és a hajó északi falában. 

„Mit mesélnek az ősmagyar korról a székely és csángó népballadák?” címmel tartotta meg előadását Tusványoson Dr. Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója.

Valójában minek vagy kinek is volt köszönhető, hogy a világbirodalmat kormányzó rómaiak árnyékában számos germán állam – mint például a frank Merovingoké – a Kr. u. V. században megszülethetett, illetve fennmaradhatott?

Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója többek között Árpád-házi királyaink azonosításáról és a populációgenetikai vizsgálatokról tartott előadást.

Budapest egyik legimpozánsabb hídjának történetét számos esemény és neves személy alakította.

A Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpontjának és Archívumának igazgatója is előadást tartott Tusványoson. Beszélt többek között a székesfehérvári Szűz Mária-bazilika jelentőségéről és az osszárium feltárásáról.

Elengedhetetlen a régészeti kutatás számára, hogy forrásbázisát – a feltárásokon előkerülő jelenségeket és leletanyagot – megismerje. Ahogy minden korszakban, úgy természetesen a honfoglalás és kora Árpád-kor esetében is különböznek egymástól a forrásbázis egyes elemei: a mindennapi élet színtereként szolgáló telepek, igazgatási központok, hitvilági és vallási jelentőségű helyek, temetők stb. Eltérő jellegük ellenére sem célszerű azonban ezeket elválasztani egymástól, hiszen együttesük adja meg számunkra – ma már szerencsés módon egyre gyakrabban kiegészülve egyes társtudományok eredményeivel – az egykori élet mind teljesebb rekonstruálásának lehetőségét. 

A tudományos főigazgató-helyettes szakmai előadást tartott Tusványoson.

Talán kevesen gondolnak bele, miközben az elszabadult élelmiszerárakon zsémbelnek, hogy ma is az európai pénztörténet egyik legnagyobb múltú fizetőeszközével fizetnek. A magyar forint három nagy korszaka majd félezer évet ölel át: 1325-től 1553-ig tartott az aranyforint korszaka, 1753-tól 1892-ig az ezüstforinté. 1946. augusztus elsején vezették be a ma is használatos forintot. Aztán az utóbbi hetvenhét évben nemcsak a rendszerek, hanem az árak is változtak, így a címletek, az érme- és bankjegyképek is többször módosultak napjainkig.