Pray és Katona „vitái” a honfoglalás koráról
Dr. Szabados György, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívumának igazgatója az intézet Pray 300 című tudományos konferenciáján, Pray és Katona „vitái” a honfoglalás koráról címmel tartott előadást.
A tokaji bor dicsőítése
A Magyarságkutató Intézet Pray 300 konferenciájának programját Dr. Tüskés Gábor, az ELKH BTK (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Bölcsészettudományi Kutatóközpont) Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője és tudományos tanácsadója színesítette.
Az Erdélyi fejedelemség nehéz évei
A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, Dr. Restás Attila a Pray 300 elnevezésű tudományos konferencián arról beszélt, hogyan jelenítette meg a XVIII. századi jezsuita történetírás az Erdélyi Fejedelemség 1657 és 1662 közötti válságos éveit.
Kéri Borgia Ferenc és a magyar bizantinológia kezdetei
A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának Pray 300 elnevezésű tudományos konferenciáján Dr. Tóth Anna Judit, a kutatóközpont tudományos főmunkatársa Kéri Borgia Ferencről, a XVIII. századi magyar jezsuita tudományosság egyik legszínesebb alakjáról beszélt.
Pray György és a jezsuita rovásszkepticizmus
A Magyarságkutató Intézet „Pray 300” elnevezésű tudományos konferenciáján Dr. Fehér Bence, az intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója tartott előadást Pray György és a jezsuita rovásszkepticizmus címmel.
Pray 300 tudományos konferencia a Magyarságkutató Intézetben
A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának „Pray 300” elnevezésű tudományos konferenciáján Pray György XVIII. századi jezsuita szerzetes munkásságát mutatták be, aki a források kritikai vizsgálatán alapuló történetírás első képviselője volt. Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy Pray korának kiemelkedő történettudósaként rendkívül jelentős forrásgyűjtést végzett.