Fót romtemplomának feltárása - Szent Márton napjára újra látogatgató és szakrális értelemben is használható lesz

Fót-Sikátorpusztán, a régi Rossztemplom-dűlőben megkezdtük a fóti romtemplom régészeti feltárását, a helyi önkormányzat, civilek és a helyi egyház kezdeményezésére. 

Újra visszanyerheti eredeti funkcióját a teljes pusztulás előtt álló és beépítés veszélye miatt külön is veszélyeztetett középkori romtemplomunk

Helyi civil és egyházi kezdeményezésre intézetünk a tavalyi évben szemlézte először a fóti Szent Márton romtemplom maradványait, (...)

"Európában az oroszok után mi, magyarok vagyunk a második legnagyobb kisebbség"

“A román fél ugyanis amellett hogy meghamisította az etnikai arányokat, olyan térképekkel készült a béketárgyalásokra amelyeken a színmagyar, több tízezres lélekszámú erdélyi nagyvárosokat egyszerű pontként ábrázolták.

A Magyarságkutató Intézet célja, hogy mind keleten, mind nyugaton bemutathassuk a valós magyar történelmet

Közép-Európa etnikai viszonyainak alaposabb ismerete révén az ukrán konfliktus is más megítélés alá eshetne

Végvári harcok és hősiesség a 16. századi Magyar Királyságban

Megnézve a nyári évfordulókat, látszik, hogy a hősiesség és az oszmán-magyar végvári harcok számos eseménye történt ekkor.

Az európai és magyar identitás III. rész - Hitek, tények, látomások – és ami mögöttük van

Európai identitás mindig létezett, ám folyamatosan változott, formálódott a történelem során. 

Magyarország imája Havas Boldogasszony napján

A búcsújárás mindig is szerves része volt a Kárpát-medencei vallásos népéletnek, ennek pedig a 19. században az 1858-as lourdes-i Mária-jelenés újabb lendületet adott.[1]

Bizonyításra került a Turul-nemzetség és a honalapító népesség közös származása

Egyúttal a kutatás cáfolja azt az elméletet, amely szerint az Árpád-ház idegen származású uralkodócsalád lett volna, akit külső hatalom ültetett a magyar trónra.

A trianoni békekonferencia betiltott térképei

A harárokon kívül rekedt magyarság lélekszámát ábrázoló térképeket mutatott be Jeney János a párizsi Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson

Magyarságkutató Intézet

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.

bővebben

Ephemeris Hungarologica

hírek

Previous Next

Partnereink