Kezdetét vette a Magyarságkutató Intézet „Magyar Őstörténeti Műhelybeszélgetés - Honalapítók, Királyok, Magyarok” elnevezésű, Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere fővédnökségével zajló tudományos konferenciája. Az előadássorozatot Vizi László Tamás, Intézetünk tudományos főigazgató-helyettese nyitotta meg. A műhelybeszélgetés témái három szekcióban dolgozták fel a korai magyar történet archeogenetikai, régészeti, nyelvészeti és népzenei vonatkozású kutatási eredményeit.
A megállapodást Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora személyes látogatása alkalmával írták alá a vezetők. Horváth-Lugossy Gábor, Intézetünk főigazgatója a megállapodás alkalmával tájékoztatta Rektor urat a Szent László kutatásokról, a Szent László, a Lovakirály történelmi zenés műben való közreműködésről, és a Szent László Zarándokút tudományos hátterének kidolgozásáról.
A Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere fővédnökségével zajló, a tizenöt éves háború dunántúli eseményeinek fontosságára rámutató "Európa elfeledett hadszíntere" konferencia témái két szekcióban dolgozták fel a a zsoldosseregek felállításának nehézségeibe és a példátlan nemzetközi keresztény összefogásra is bepillantást nyújtó, fontosságához mérten rendkívül méltatlanul kezelt időszakot.
1944/45 folyamán a Vörös Hadsereg sok százezer honfitársunkat ejtette foglyul és szállította a Szovjetunió távoli kényszermunkatáboraiba. Máig nem ismerjük az áldozatok pontos számát, de becslések szerint 700–900 ezer magyar ember ismerhette meg ekkor a kommunizmus legkegyetlenebb valóságát. A később Gulág szigetvilágként elhíresült lágerrendszer kiépítése 1918-ban kezdődött Lenin és közvetlen elvtársai kezdeményezésére, ahová a kiépülő totális állam vélt és valós ellenségeit, valamint az osztályszempontok alapján megbélyegzett milliókat kívánták deportálni.
A Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere fővédnökségével zajló, magyarságunk egész története szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró írástörténet-kutatás eredményeit összegző Ősi írásaink a Kárpát medencében III. konferencia témái három szekcióban dolgozták fel a rovásírás kutatás és a középkor írástörténetét.
Cey-Bert Róberttel, Intézetünk külkapcsolati tanácsadójával beszélgettek a Kossuth Rádióban a FENN AZ ÉGEN HUN NAP RAGYOG című új könyve kapcsán. A Hun trilógia első kötete, melynek cselekménye a Kínai Császárság megalakulásának időszakával és a pingcsengi csatával indul, a lovasíjász harcmodorral küzdő hunok győzelmének és katonai nagyhatalommá válásának történetét mutatja be. A beszélgetésben elhangzott: Intézetünk többirányú kutatásai révén bizonyosságot nyert, hogy a hunok valóban az elődeink, ez a tudás pedig az egész magyar történelmi szemléletet helyezi biztos alapokra, ezáltal erősítve nemzettudatunkkat is.
A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.
A megállapodást Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora személyes látogatása alkalmával írták alá a vezetők. Horváth-Lugossy Gábor, Intézetünk főigazgatója a megállapodás alkalmával tájékoztatta Rektor urat a Szent László kutatásokról, a Szent László, a Lovakirály történelmi zenés műben való közreműködésről, és a Szent László Zarándokút tudományos hátterének kidolgozásáról.
1944/45 folyamán a Vörös Hadsereg sok százezer honfitársunkat ejtette foglyul és szállította a Szovjetunió távoli kényszermunkatáboraiba. Máig nem ismerjük az áldozatok pontos számát, de becslések szerint 700–900 ezer magyar ember ismerhette meg ekkor a kommunizmus legkegyetlenebb valóságát. A később Gulág szigetvilágként elhíresült lágerrendszer kiépítése 1918-ban kezdődött Lenin és közvetlen elvtársai kezdeményezésére, ahová a kiépülő totális állam vélt és valós ellenségeit, valamint az osztályszempontok alapján megbélyegzett milliókat kívánták deportálni.
200 éve ezen a napon született Joannovics György, nyelvész, újságíró, szerkesztő, vallás- és közoktatási államtitkár, országgyűlési képviselő, valamint a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Joannovics György 1821. november 24-én Temesváron egy Macedóniából származó bánsági román család tagjaként látott napvilágot. Felmenőinek eredeti neve Kaliva volt; édesapja a letelepedés után vette fel helyette a Ioanovici vezetéknevet – ez változott később Joannovicsra – majd királyi adomány útján 1800-ban a család magyar nemességet szerzett.
A koronázási jelvények 1929-es leltározásának alkalmát megragadva „a koronázási felszerelési tárgyakat, amelyek a Szent Korona mellett őriztetnek” 1929. november 21-én ideiglenesen átadták a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Osztályának. Ezek szakmai leltározását Hóman Bálint és Varjú Elemér akadémikusok, a múzeum főigazgatója, illetve a Történeti Osztályának igazgatója végezte. A megállapításaikról 1929. november 23-i dátummal jegyzőkönyv készült, amelyet a két akadémikus írt alá.[1]
Százhetvenhárom esztendővel ezelőtt, 1848. november 17-én a Galíciában állomásozó császári-királyi 8. Coburg-huszárezred egyik lefegyverzett századát küldték gyalogosan vissza Magyarországra, addigra ugyanis az ezred java már öntevékeny módon hazatért, hazát védeni. 1848 őszén, Kossuth gyújtó hangú szózatára a Galíciában és Csehországban állomásozó, magyar legénységű császári-királyi huszárezredek állományából számosan tértek haza, hogy a honvédsereg kötelékében küzdjenek.
