„szakaszszon bimbóban a halál / Hogy ne virágozzál”

1856. szeptember 21-i dátumozással Fiatal leánynak (Mari testvéremnek) címmel e sorokat ajánlotta Szendrey Júlia nála tíz évvel fiatalabb húgának, az akkor tizennyolc éves Szendrey Máriának, aki 1858-ban Gyulai Pál felesége lett. Júlia testvére tíz évvel később, fiatalon és tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála miatt sokáig önmagát okolta, mert az alábbi versében olvasható sorok húga sorsát illetően hátborzongató pontossággal beteljesültek: Mária 1866-ban, 28 évesen kolerában elhunyt.

Szent László, a kegyes barokk király

A Pécsi Egyházmegye évente, augusztus végén megrendezett fesztiválja alkalmából föltárul a Püspöki Kincstár is, ahol számos csodálatos műkincset, liturgikus öltözeteket, festményeket, metszeteket és ötvösmunkákat csodálhatunk meg. Az alábbiakban egy sajátos, a barokk gyűjtői korra igen jellemző Szent László-ábrázolást mutatunk be.

A turkológia oktatásának története a magyar egyetemeken

A XIX. században magyar tudományos körökben igen erősen jelen volt a magyarság keleti származásának gondolata. A kutatókat fűtötte a vágy, hogy felfedjék a magyar nép, illetve a magyar nyelv rokoni kapcsolatait, megoldják származásuk rejtélyét.

Lugas helyett tőkén, tömlő helyett hordóban érik a jó bor

„A lombhulláskor vigaszunkra / Eljön a víg szüret megint, / Lesz már, ami fölmelegítsen, / Ha kissé hűsebb szél legyint. / A szőlőskertek vígan vannak, / Aki most búsul, mind bohó, / Egy jelszavunk legyen szüretkor: / A dáridó, a dáridó.” 

János herceg magyar nyelvű üzenete

Corvin Mátyás fényes alakja mellett elhomályosulni látszik törvénytelen fia, János herceg jelentősége; pedig Mátyás már 1472-ben úgy döntött, hogy őt teszi meg utódjául. Nemcsak birtokadományokkal, diplomáciai erőfeszítésekkel, házasítási tervekkel, hanem egész neveltetésével erre a küldetésre készítette fel fiát.

A mai napon ifj. Kós Károlyra emlékezünk

105 éve született ifj. Kós Károly néprajzkutató és muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Munkássága, amely a társadalomnéprajz és anyagi kultúra számos területét felöleli, az erdélyi néprajzkutatást alapozta meg. 

A mohácsi csata emlékezete a közoktatásban

Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata a magyar sereg vereségével zárult, a hadvezetés – a legismertebbeket említve csak, II. Lajos magyar király és Tomori Pál kalocsai érsek – és a katonák nagy része odaveszett. Augusztus 29-e pedig az oszmánok szerencsenapjává vált. 

A helyesírásunk alapelveinek összefüggése. Avagy miért kell valamit másképp írnunk, mint ahogy mondjuk?

Már hozzászoktunk ahhoz, hogy vannak olyan szóalakok, amelyeket nem a kiejtésüket követve írunk le, hanem másképp írjuk, mint ahogy mondjuk őket. Ha az automatizmust félretesszük, akkor első hallásra ez ellentmondásnak, túlbonyolításnak hangzik. A magyarázat azonban logikusabb, mint gondolnánk. 

A nyelvtörténet örök kérdései VI. Rokon vagy nem rokon?

Sorozatunk III. részében már láttuk, miért és hogyan torzít a darwinista családfa a nyelvek rokonságának ábrázolásában. Így viszont okkal vetődik fel a kérdés: akkor hát hogyan lehet megállapítani, hogy x és y nyelv rokona-e egymásnak vagy sem.  

Magyarságkutató Intézet

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.

bővebben

Partnereink