Magyar tudósok szerepe a turkológia tudományának létrejöttében

A magyar közgondolkodásban mindig erősen jelen volt a keleti származás gondolata, és számos magyar kutatót erősen hajtott a vágy, hogy felfedje a magyar nép, illetve a magyar nyelv rokoni kapcsolatait, megoldja származásuk rejtélyét. 

„Akinek elébb lesz véres a kardja, mint az enyém, az huszonöt botot kap”

1849 júniusában a császári-királyi hadsereg és a cári csapatok megindították támadásukat Magyarhon ellen. Báró Julius Jacob von Haynau táborszernagy személyében új főparancsnok került a császári ármádia élére, aki elődeivel ellentétben nem habozott és minden eszközt igénybe vett a győzelem kivívásához.

Nyelvjárásváltozatok és közösségi identitásformák a falucsúfolókban

A Magyarságkutató Intézet IV. Magyar nyelvjárások napja - Nyelvjárásváltozatok és közösségi identitásformák konferenciáján Dr. Pál Helén, az intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos munkatársa tartott előadást a nyelvjárásváltozatok és a közösségi identitás kapcsolatáról.

Zsidók és keresztények, napszámosok és urak imádkoztak érte

Mindig éltek közöttünk olyanok, akik önfeláldozó munkájukkal tették könnyebbé, elviselhetőbbé mások életét. Sokakra széles körben emlékezik az utókor, míg mások emlékezete szűkebb közösségekben él tovább, ám az ő nagyságuk is örök példaként szolgálhat. Ilyen volt Hibay Károly, a szegények egri orvosa is.

Preszkíta és kora szkíta kori emlékek a Nagy-Kaukázustól északra Alekszandr Alekszandrovics Jesszen kutatásai alapján

Alekszandr Alekszandrovics Jesszen orosz régész, a kaukázusi rézkor, bronzkor és kora vaskor kutatója, a kaukázusi korai fémművesség szakembere.

Részt vettünk a középkorászok tanácskozásán is

A Magyarságkutató Intézet munkatársa is előadott a Debreceni Egyetemen a napokban a megrendezett II. Medievisztikai Vándorkonferencián, ahol a magyar középkorász szakma neves és elismert képviselői előtt doktorandusz hallgatók mutathatták be legfrissebb kutatási eredményeiket.

A hun kor régészeti emlékei

A hunok nyomában címmel immár a negyedik részéhez érkezett a Magyarságkutató Intézet kerekasztal-sorozata. A június 11-én 18 órakor kezdődő eszmecserén ezúttal a hun kor régészeti emlékeiről lesz szó.

Kutatóink szereplése a Magyar Ókortudományi Konferencián

A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontja két kutatóval képviseltette magát a közelmúltban megrendezett Magyar Ókortudományi Konferencián, amely az idén az „Ókor – akkor, egykor és ma” elnevezést kapta.

A nap, amikor „felfordult a világ erkölcsi rendje”

A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Az 1920. június 4-i aláírásáról valamennyi korabeli sajtóorgánum részletesen beszámolt, mint ahogy arról is, hogy a megcsonkított ország lakossága milyen módon tiltakozott az igazságtalan szerződés ellen. Ezúttal a Budapesti Hírlap, a Nemzeti Újság, a Népszava, valamint a Néptanítók Lapja hasábjain megjelenő híreket vizsgáljuk. 

Magyarságkutató Intézet

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.

bővebben

Partnereink