MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS - HONALAPÍTÓK, KIRÁLYOK, MAGYAROK

Kezdetét vette a Magyarságkutató Intézet „Magyar Őstörténeti Műhelybeszélgetés - Honalapítók, Királyok, Magyarok” elnevezésű, Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere fővédnökségével zajló tudományos konferenciája. Az előadássorozatot Vizi László Tamás, Intézetünk tudományos főigazgató-helyettese nyitotta meg. A műhelybeszélgetés témái három szekcióban dolgozták fel a korai magyar történet archeogenetikai, régészeti,  nyelvészeti és népzenei vonatkozású kutatási eredményeit. 

EGYÜTTMŰKÖDÉST KÖTÖTT A PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM ÉS A MAGYARSÁGKUTATÓ INTÉZET

A megállapodást Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora személyes látogatása alkalmával írták alá a vezetők. Horváth-Lugossy Gábor, Intézetünk főigazgatója a megállapodás alkalmával tájékoztatta Rektor urat a Szent László kutatásokról, a Szent László, a Lovakirály történelmi zenés műben való közreműködésről, és a Szent László Zarándokút tudományos hátterének kidolgozásáról.

A KERESZTÉNY MAGYAR KIRÁLYSÁG A KÖZÉPKOR ÓTA VÉDTE HATÁRAIT ÉS EURÓPÁT A LÉTÜKET FENYEGETŐ OSZMÁN BIRODALOMMAL SZEMBEN

A Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere fővédnökségével zajló, a tizenöt éves háború dunántúli eseményeinek fontosságára rámutató "Európa elfeledett hadszíntere" konferencia témái két szekcióban dolgozták fel a a zsoldosseregek felállításának nehézségeibe és a példátlan nemzetközi keresztény összefogásra is bepillantást nyújtó, fontosságához mérten rendkívül méltatlanul kezelt időszakot.

A Gulágra hurcoltak emléknapja

1944/45 folyamán a Vörös Hadsereg sok százezer honfitársunkat ejtette foglyul és szállította a Szovjetunió távoli kényszermunkatáboraiba. Máig nem ismerjük az áldozatok pontos számát, de becslések szerint 700–900 ezer magyar ember ismerhette meg ekkor a kommunizmus legkegyetlenebb valóságát. A később Gulág szigetvilágként elhíresült lágerrendszer kiépítése 1918-ban kezdődött Lenin és közvetlen elvtársai kezdeményezésére, ahová a kiépülő totális állam vélt és valós ellenségeit, valamint az osztályszempontok alapján megbélyegzett milliókat kívánták deportálni. 

ŐSI ÍRÁSUNK TÖRTÉNETÉNEK ANNYI FELTÁRANDÓ PONTJA VAN, ÉS A MAGYARSÁG KULTÚRÁJÁNAK ANNYIRA FONTOS RÉSZÉT ALKOTJA, HOGY NEM ÁLLHATUNK MEG

A Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere fővédnökségével zajló, magyarságunk egész története szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró írástörténet-kutatás eredményeit összegző Ősi írásaink a Kárpát medencében III. konferencia témái három szekcióban dolgozták fel a rovásírás kutatás és a középkor írástörténetét.

FENN AZ ÉGEN HUN NAP RAGYOG - Cey-Bert Róbert a Kossuth Rádióban beszélgetett új könyvéről

Cey-Bert Róberttel, Intézetünk külkapcsolati tanácsadójával beszélgettek a Kossuth Rádióban a FENN AZ ÉGEN HUN NAP RAGYOG című új könyve kapcsán. A Hun trilógia első kötete, melynek cselekménye a Kínai Császárság megalakulásának időszakával és a pingcsengi csatával indul, a lovasíjász harcmodorral küzdő hunok győzelmének és katonai nagyhatalommá válásának történetét mutatja be. A beszélgetésben elhangzott: Intézetünk többirányú kutatásai révén bizonyosságot nyert, hogy a hunok valóban az elődeink, ez a tudás pedig az egész magyar történelmi szemléletet helyezi biztos alapokra, ezáltal erősítve nemzettudatunkkat is. 

Magyarságkutató Intézet

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.

bővebben

hírek

Previous Next

Partnereink