Mi az a nyelvpolitika és miért fontos?

A nyelvpolitikával és nyelvi tervezéssel foglalkozó szakirodalmak gyakori vitatémája a nyelvpolitika és a nyelvi tervezés terminológiája, viszonyuknak megkülönböztetése.

Mítosz. Történelem. Valóság

A fenti címmel rendezett pódiumbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívuma. A rendezvény alcíméhez híven – Ősműveltségünk keleti kapcsolatairól a tudomány és hagyomány szemszögéből – a téma neves kutatói osztották meg ismereteiket.  

„Ezek a székelyek pedig a hunok maradékai”

Az elmúlt évtizedek nemzetépítő folyamatainak köszönhetően az anyaországi magyarság egyre többet hallhatott a trianoni békediktátum által elszakított nemzettestvéreiről.

A nyelvtörténet örök kérdései IV. A kék lagúnától a nyelvek találkozásáig

Mai utazós világunkban, amikor tanulás, munka, pihenés miatt akár többezer kilométerre is elkalandozunk, a szerelem sem ismer többé földrajzi vagy nyelvi határokat. Ki ne látott volna olyan „vegyes” családot, amelyben, ha mindkét szülő becsüli anyanyelvét, kétnyelvű gyermekek cseperednek? Ők pedig, bármilyen jó módszerek is vannak ma már a többnyelvűség következetes tanítására, kiváló példái annak, mi történik, ha két nyelv egymással szoros kapcsolatba kerül. 

Árpád-házi Mária, az erény példaképe

A Magyarságkutató Intézet Magyar királylányok Európa udvaraiban című sorozatának 3. részében V. István magyar király leánya, Árpád-házi Mária nápolyi királyné állt a figyelem középpontjában, aki több mint ötven éven át jelentős szerepet töltött be a Nápolyi Királyság és Európa politikai és kulturális életében. 

A Kárpát-medencei őshonos magyar kisebbséget támogató nyelvpolitika európai kerete

A Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, dr. Bódi Zoltán előadást tartott a UNESCO „Információ mindenkinek” című programjának június 30-a és július 2-a között megrendezett nemzetközi konferenciáján (II International High-Level Conference. “World Treasury of Mother Tongues: Nourish and Cherish. Context, Policy and Practice of Preserving Indigenous Languages”). A tanácskozás központi témája az őshonos kisebbségek nyelvének megőrzése volt.

Árkot ásott, kincset talált a gazda

A nagyszentmiklósi kincs, ez a jelenleg huszonhárom aranyedényből álló – valószínűleg nem teljes – készlet a hazánk területén élt nomád népek és kultúrák legnagyszerűbb és méltán leghíresebb fennmaradt kincse, amelynek pontos datálása, eredeti tulajdonosa a mai napig éles szakmai vita tárgya, de művészi értékén nem lehet vitatkozni.

„Véle fel viradt bóldog hajnala Városunknak”

Még életében formálódni kezdett Szepesy Ignác püspök kultusza; arcképe elhelyezésének három díszes beszéd teremtett emelkedett légkört, halála után pedig megemlékezések sorával tisztelegtek a néhai főpásztor előtt. Írásunkban a személye körüli kultusz egyik első emlékét mutatjuk be.

Szentet avató szent „idegen nyájak nyomában” 1192. június 27-én avatták szentté I. László királyt

„Ebben az időben a felséges férfiú, [III.] Béla, Magyarország királya elküldötte bizalmas nótáriusait az Apostoli Szentszékhez és az kérte [III.] Ince [helyesen III. Celesztin] pápa úrtól, hogy rendelje el a megboldogult László király maradványainak felelmeltetését, hogy azokat illőbb helyen lehessen elhelyezni, s rendelje el, hogy őt a szentek sorába iktassák. Kérésébe a pápa beleegyezett, és elküldött egy főtisztelendő férfiút, Gregorius de Chrescencio kardinálist, hogy a király kívánságának illő módon tegyen eleget.” 

Magyarságkutató Intézet

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.

bővebben

Partnereink