1914. december 21-én született Győrben, protestáns családban; apja lelkész és Bibliatudós volt. Győri és ceglédi elemi és középiskolai tanulmányai után 1932-ben kezdte meg tanulmányait a Debreceni Egyetemen teológia és nyelvészet szakokon. Érdeklődése középpontjába a sémi filológia került, leginkább az Ószövetség nyelvei vonzották. 1934-ben ösztöndíjasként Belfastba ment, ahol teológiát hallgatott, majd 1936-39 között Utrechtben arab szakos képesítést is szerzett, (...)
A Magyar Katolikus Rádió „Kerengő” című műsorában A vidék tudatos elsorvasztása a szocializmus időszakában témában beszélgetett Sályi András szerkesztő és Borvendég Zsuzsanna, Intézetünk tudományos munkatársa.
Horváth-Lugossy Gábor főigazgató és Makoldi Miklós, régészeti igazgató a hun, avar és honfoglaláskori csontleletek vizsgálata és azoknak a világon ma elérhető, ősi mintákkal történő összehasonlítása kapcsán kiemelték:
FŐVÉDNÖK: DR. VÍZKELETY MARIANN a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke
VÉDNÖKÖK: DR. PÁLFI JÓZSEF a Partiumi Keresztény Egyetem rektora és DR. HORVÁTH-LUGOSSY GÁBOR a Magyarságkutató Intézet főigazgatója
A vármegyerendszer írott forrásokkal is adatolt kialakítását Szent Istvánhoz köthetjük, aki területi egységeken alapuló rendszer keretében szervezte meg az ország közigazgatását. Minden vármegye központja értelemszerűen egy vár volt, melyhez tartozó birtokok alkották a vármegye területét. A vármegyék Magyarország teljes területét lefedték – a közigazgatás ezáltal mindenütt biztosított volt.
Az ispánsági rendszert Szent István korától tudjuk nyomon követni, korábbi adat ispánokra nincs, viszont a vármegyék kialakulásához hasonlóan az ispáni tisztség is bizonyosan korábban kialakulhatott már, hiszen a földrajzi-területi alapon kialakított közigazgatási egységeket minden bizonnyal a honfoglalás korában is vezette egy vezető (...)
Mert tudták: a magyarságot a Kárpát-medencében csak őseink tisztelete, hagyományaink ápolása, gyakorlása, átörökítése tartja meg.
Az 1956-os hősök újratemetésének évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója is elhelyezte az emlékezés virágait, (...)
A kommunista hatalom vidékellenes politikája a tradicionális parasztság és a vidéki polgárság, a falusi intelligencia módszeres felszámolására irányult és a hagyományos kultúra lezüllesztéséhez, eltűnéséhez vezetett.
A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.
1914. december 21-én született Győrben, protestáns családban; apja lelkész és Bibliatudós volt. Győri és ceglédi elemi és középiskolai tanulmányai után 1932-ben kezdte meg tanulmányait a Debreceni Egyetemen teológia és nyelvészet szakokon. Érdeklődése középpontjába a sémi filológia került, leginkább az Ószövetség nyelvei vonzották. 1934-ben ösztöndíjasként Belfastba ment, ahol teológiát hallgatott, majd 1936-39 között Utrechtben arab szakos képesítést is szerzett, (...)
FŐVÉDNÖK: DR. VÍZKELETY MARIANN a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke
VÉDNÖKÖK: DR. PÁLFI JÓZSEF a Partiumi Keresztény Egyetem rektora és DR. HORVÁTH-LUGOSSY GÁBOR a Magyarságkutató Intézet főigazgatója
A vármegyerendszer írott forrásokkal is adatolt kialakítását Szent Istvánhoz köthetjük, aki területi egységeken alapuló rendszer keretében szervezte meg az ország közigazgatását. Minden vármegye központja értelemszerűen egy vár volt, melyhez tartozó birtokok alkották a vármegye területét. A vármegyék Magyarország teljes területét lefedték – a közigazgatás ezáltal mindenütt biztosított volt.
Az ispánsági rendszert Szent István korától tudjuk nyomon követni, korábbi adat ispánokra nincs, viszont a vármegyék kialakulásához hasonlóan az ispáni tisztség is bizonyosan korábban kialakulhatott már, hiszen a földrajzi-területi alapon kialakított közigazgatási egységeket minden bizonnyal a honfoglalás korában is vezette egy vezető (...)
Mert tudták: a magyarságot a Kárpát-medencében csak őseink tisztelete, hagyományaink ápolása, gyakorlása, átörökítése tartja meg.
