Fót-Sikátorpusztán, a régi Rossztemplom-dűlőben megkezdtük a fóti romtemplom régészeti feltárását, a helyi önkormányzat, civilek és a helyi egyház kezdeményezésére.
Helyi civil és egyházi kezdeményezésre intézetünk a tavalyi évben szemlézte először a fóti Szent Márton romtemplom maradványait, (...)
“A román fél ugyanis amellett hogy meghamisította az etnikai arányokat, olyan térképekkel készült a béketárgyalásokra amelyeken a színmagyar, több tízezres lélekszámú erdélyi nagyvárosokat egyszerű pontként ábrázolták.
Közép-Európa etnikai viszonyainak alaposabb ismerete révén az ukrán konfliktus is más megítélés alá eshetne
Megnézve a nyári évfordulókat, látszik, hogy a hősiesség és az oszmán-magyar végvári harcok számos eseménye történt ekkor.
Európai identitás mindig létezett, ám folyamatosan változott, formálódott a történelem során.
A búcsújárás mindig is szerves része volt a Kárpát-medencei vallásos népéletnek, ennek pedig a 19. században az 1858-as lourdes-i Mária-jelenés újabb lendületet adott.[1]
Egyúttal a kutatás cáfolja azt az elméletet, amely szerint az Árpád-ház idegen származású uralkodócsalád lett volna, akit külső hatalom ültetett a magyar trónra.
A harárokon kívül rekedt magyarság lélekszámát ábrázoló térképeket mutatott be Jeney János a párizsi Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson
A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.
Fót-Sikátorpusztán, a régi Rossztemplom-dűlőben megkezdtük a fóti romtemplom régészeti feltárását, a helyi önkormányzat, civilek és a helyi egyház kezdeményezésére.
Európai identitás mindig létezett, ám folyamatosan változott, formálódott a történelem során.
Megnézve a nyári évfordulókat, látszik, hogy a hősiesség és az oszmán-magyar végvári harcok számos eseménye történt ekkor.
A búcsújárás mindig is szerves része volt a Kárpát-medencei vallásos népéletnek, ennek pedig a 19. században az 1858-as lourdes-i Mária-jelenés újabb lendületet adott.[1]
Több mint száz évet kellett várni arra, hogy Párizsban láthassa a tudományos világ a trianoni békediktátumot megelőző tárgyalásokra készített térképeket.
