Népek és etnikumok a hun birodalomban

A hunok birodalmáról mérvadó, hiteles forrásnak a Kr.e. 318-ban keletkezett kínai írásokat tekinthetjük; ezekben az iratokban jelenik meg először a hsziungnu elnevezés, amely már egyértelműen a hunokra utal.

Fegyverrel is harcolt a szabadságért a tudós

Kétszázöt esztendeje született a marosszéki Szentgericén Jakab Elek történész, jogász, levéltáros, aki jelentős tudományos életművet hagyott az utókorra.

Honnan tudjuk, amit tudunk?

Folytatódik a Magyarságkutató Intézet beszélgetéssorozata, A történész mestersége. A 2025. február 18-án 17 órakor kezdődő eseményen Dr. B. Szabó János, az intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója és Dr. Balogh Mátyás mongolista-sinológus beszélget a steppe történeti forrásaiként értékelhető kínai évkönyvekről.

Illik Péter: „Ténytörténettől” a recepciótörténetig

Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!

Az iráni kultúra elfeledett kutatója

A XX. század egyik kimagasló magyar keletkutatója volt, a jelenkor azonban már alig emlékszik rá és munkásságára. Írásunkban Gaál László iráni kutatásait mutatjuk be.

Szent István fő városai

Történeti köztudatunk Álmos szépunokájához, Szent István királyhoz köti a magyar állam megalapítását, ami jogos, hiszen István magyar államot épített.

Archeogenetikai tudományos ismeretterjesztő sorozatot indított a Magyarságkutató Intézet

Az első alkalommal Prof. Dr. Nagy Péter, az intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője beszélt a modern ember DNS-ébe írott történelméről. 

Hittel, reménnyel rajzzal

Hit, Remény és Rajzfilm (Fede, Speranza e Cartoni) címmel Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, kultúrtörténész, grafikusművész (1941–2021) alkotásaiból rendeztek tematikus kiállítást Rómában.

Erzsébet királyné zarándoklata Marburgba

Nagy Lajos király anyja, Piast Erzsébet 1357 tavaszán hosszú európai zarándokútra indult. Elsődleges úticélja Marburg volt, ahol rokonának és névadójának, Árpád-házi Szent Erzsébetnek a sírja előtt kívánt tisztelegni, továbbá másik két távoli szent hely, Köln és Aachen felkeresését is tervezte.

Magyarságkutató Intézet

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.

bővebben