Magyar-lengyel kapcsolatok 1918 és 1920 között

A Magyarságkutató Intézet Trianon konferenciáján Varga Endre László történész az 1918–1920-as évek magyar­–lengyel politikai és katonai kapcsolatait mutatta be a legújabb kutatások tükrében.

Feszülettel a hazáért

Az 1849. február 26–27-én döntetlennel végződött kápolnai csata magyar hőstetteinek sorából kiemelkedik báró mednei és aranyos-medgyesi Mednyánszky Cézár római katolikus tábori törzslelkészé, amelyet a szabadságharc festője, Than Mór is megörökített. 

A kommunizmus áldozatainak emléknapjára

Több mint száz évvel ezelőtt a világtörténelem legpusztítóbb vírusa szabadult az emberiségre. A vírus terjedt és mutálódott, egyre változatosabb és egyre felismerhetetlenebb formát öltve fertőzte meg az emberek gondolatait. Néhány évtizeddel később már leigázta Eurázsia nagyrészét, de a többi földrész sem maradt immunis.

Bőkezű mecénás és tékozló dzsentri: gróf Buttler János

251 évvel ezelőtt, 1773. február 25-én született gróf Buttler János, akinek nagyvonalú adománya tette lehetővé, hogy 1831-ben letették a Ludovika Akadémia épületének alapkövét.

Jan Žižka – Egy cseh nemzeti hős „újratöltve”

A Magyarságkutató Intézet Filmre vitt történelem konferenciáján Dr. Tóth Dominik, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa előadásában a Medieval című, 2022-ben bemutatott filmet elemezte.

A filmvászontól a rekonstrukcióig – A középkori nehézlovasság rekonstrukciójának perspektívái

A Magyarságkutató Intézet Filmre vitt történelem elnevezésű konferenciáján Dr. Haramza Márk történész, muzeológus, régésztechnikus a középkori nehézlovasság filmes alkotásokban történő megjelenítéséről beszélt.

„Szülé kedig ezt a Mátyást Kolosvárott Erdélben”

Mátyás király születési idejének meghatározásával kapcsolatban hosszú ideig bizonytalanság volt tapasztalható a történetírásban. Ez nem csoda, hiszen egymással ellentétes információkat hagytak ránk forrásaink születési évéről és születése napjáról is, mindenesetre mára általánosan elfogadottá vált az a nézet, hogy Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án jött a világra.

Új tudományos előadássorozatot indítunk

A hunok nyomába ered a Magyarságkutató Intézet. A kerekasztal-sorozat első részében, február 29-én, a nomadizmusról hallhatnak tudományos ismereteket az érdeklődők.

Egy holland postamester gondolatai a trianoni traumáról

A Magyarságkutató Intézet Trianon konferenciáján Dr. Illik Péter Ferenc, az intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa A. G. M. Abbing holland postamester a trianoni traumáról kifejtett gondolatairól beszélt.

Magyarságkutató Intézet

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.

bővebben

Partnereink