Egybe vagy külön?

Első hallásra ennél nem is lehet egyszerűbben megválaszolható kérdést feltenni: a szavakat általában külön írjuk le egymástól. Néha pedig egybe. Néha. De általában mikor is? Ezúttal a különírás-egybeírás alapeseteit vesszük sorra.

Feltárult a múlt

Március 18-án folytatódott „A történész mestersége” című beszélgetés-sorozatunk, amelyen ezúttal a történelem és az orientalizmus határmezsgyéjén kalandoztunk.

Sorok, gondolatok a hadvezérről

Bulcsú horka, a X. században élt rendkívüli tehetségű hadvezér áll annak a kiadványnak a középpontjában, amellyel a Magyarságkutató Intézet soron következő Könyvklub rendezvényén ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Veterán katonától a merengő lányig

Megszülettek a Magyarságkutató Intézet történelmi újrajátszóknak, történelmi hagyományőrzőknek kiírt fotópályázata eredményei.

A történészmesterséget mutatják be a Magyarságkutató Intézetben

A történész mestersége címmel új beszélgetéssorozatot indított a Magyarságkutató Intézet, amely a hivatást gyakorlók munkájának izgalmas kérdéseire ad választ.

Kitüntetést kapott munkatársunk

A magyar kulturális örökség feltárása és megőrzése érdekében végzett munkája elismeréseképpen a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki Dr. Csornay Boldizsár klasszika-archeológust, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesét.

Ott voltunk a Katonadombon

Rendhagyó módon emlékezett Dunakeszi 1848–1849 hőseire március 16-án, vasárnap.

1849 március idusa: „a Magyar Szabadság évnapja”

Bizony, 1849 márciusában nehéz helyzetben volt Magyarhon.  Kál–Kápolna mellett döntetlennel végződött a császári-királyi és a magyar fősereg összecsapása, a honvédek azonban parancsra meghátráltak.

A „kettős honfoglalás” elmélete az írott kútfők tükrében

„A múlt kutatója állandóan a »termékeny bizonytalanság« légkörében dolgozik.” Ezt a szakmai hitvallást a ma 115 évvel ezelőtt született László Gyula fogalmazta meg.