
A tudomány nem felejt
Minden nemzet története egy tévésorozat, ami akkor képes fönnmaradni, ha valami különleges történik – a többi között ezt a gondolatot osztotta meg a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója a Mandiner olvasóival.
A történészmesterséget mutatják be a Magyarságkutató Intézetben
A történész mestersége címmel új beszélgetéssorozatot indított a Magyarságkutató Intézet, amely a hivatást gyakorlók munkájának izgalmas kérdéseire ad választ.


Szabadságharcos hiedelmek és a valóság
Lehet, hogy Petőfi Sándor mégsem halt meg a fehéregyházi csatában 1849-ben? Görgei Artúr áruló volt? Kossuth Lajos előre látta Trianont? A kiegyezéssel kapcsolatban Deák Ferencnek vagy inkább Kossuth Lajosnak volt igaza? – a világhálón talált legpopulárisabb, 1848/1849-es szabadságharchoz kapcsolódó kérdésekről nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Köő Artúr történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanársegédje.
Hiánypótló kötetek a második világháború utolsó időszakáról
Katonai és civil naplók, visszaemlékezések sora jelent meg a rendszerváltoztatás óta, amelyek közül azonban hiányoznak a vezérkari tisztek emlékei.


„A turul-monda és az Attilától való származás nem két, egymást kizáró hagyomány, hanem egy eredettudat két oldala.”
Szabados György a Mandiner vendégeként kifejtette : Nyugat-Európában kétféle Attila-kép létezett, az Árpádok nem voltak rászorulva Attilára, mint ősre, krónikásaink esetében pedig „ősvállalásról” beszélhetünk, nem „ősválasztásról”
Az aradi vértanúk tekintete kísért a vásznon - Magyar Nemzet


A magyar „államalkotó kultúra” tengelyében álló Szűz Mária mindenkit befogad, aki a benne élő értékrendet magáénak vallja – Fabó Edit a Mandinernek
Mit jelent az „államalkotó kultúra”? Mi a szerepe benne Isten Anyjának? Mi történik ezzel a kultúrával idegen megszállás idején? Egyebek közt ezekről beszél a Mandinernek a Magyarságkutató Intézet munkatársát.
Magyarságkutatás töretlen hazafisággal
„Szeretném világossá tenni, hogy a soraink között nincsen belviszály, az intézet életét pedig nem járja át semmilyen hatalmi küzdelem: így továbbra is minden kiváló munkatársam azokra az alapvető céljainkra koncentrál kutatásaival, amelyek elérésére mi alapításunktól fogva hivatottak vagyunk.” A többi között ezt szögezi le publicisztikájában Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.


Nemcsak az igaz, hogy nyelvében él a nemzet, hanem az is, hogy nyelve nélkül elvész
„A magyar nyelv napjának kettős üzenete van. Egyrészt emlékeztet arra, hogy nyelvünket ápolni és fejleszteni kell, másrészt, különösen a trianoni országcsonkítás és nemzetfeldarabolás után arra, hogy éppen közös anyanyelve köti össze a Kárpát-medence (és a világ) minden magyarját, bárhol is éljen” – vallja a Magyarágkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója. Dr. Pomozi Pétert a Vasárnap című lap szólaltatta meg a magyar nyelv hagyományairól és ünnepéről.
Nagy Imre nem értette forradalmat, de mártírhalála tiszteletet érdemel
Az Öreg vendége volt Raffay Ernő történész, az Antall-kormány volt honvédelmi államtitkára, és természetesen a fő téma az 1956-os forradalom-és szabadságharc megítélése volt. Raffay szerint ez választóvonal, mert akad, aki a mai napig ellenforradalomnak nevezi, sőt egyesek fasiszta lázadásnak.
