Tokaj-Hegyalján és Zemplénben nemcsak azok a várak léteznek, amelyeket a közvélemény is ismer. Akár a húszat is megközelítheti azoknak az elfeledett váraknak a száma Zemplénben, amelyeket régészetileg és turisztikailag hasznosítani lehetne, ebből legalább négy-öt jó eséllyel komoly látogatói érdeklődésnek örvendene – hangzott el a Felső-magyarországi Várak Egyesületének füzéri közgyűlésén.

"Megdőlt az az elmélet, hogy 895-ben egy egységes magyar nyelvű tömb költözött be ide, és egy egységes, nem magyar nyelvű őslakosságot olvasztott be. Az ősi magyar írással, az úgynevezett rovásírással rokonságot mutató írott emlékek alapján állítható, hogy az Avar Birodalomban voltak, akik magyarul beszéltek, és mivel nyelvük fennmaradt, nem lehettek kevesen – mondta a Demokratának dr. Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-Filológiai Kutatóközpontjának vezetője."

„Nemzetet és egyben modern hazát építeni – Mérlegen a dualizmus kori Magyarország” címmel jelent meg Köő Artúrnak, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontja munkatársának könyvismertetése. A PTE BTK Történettudományi Intézetének Évkönyvében publikált recenzió a Csibi Norbert és Schwarczwölder Ádám szerkesztésében napvilágot látott Modernizáció és nemzetállam-építés című kötetben szereplő tanulmányokról ad átfogó ismertetést.

„A rovások megfejtése alapján feltételezzük, hogy az avarok vagy egy részük magyarul beszélő népesség lehetett – mondta Fehér Bence” A vasarnap.hu oldalán jelent meg Tóth Gábor Fehér Bencével, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatójával készült interjúja. A beszélgetés a nagy sajtóvisszhangot keltő avar tűtartó rovásírásának magyar nyelvű megoldásával kapcsolatos kérdéseit járja körül.

„Fehér Bence írás- és ókortörténész, a Magyarságkutató Intézet Klasszikafilológiai Kutatóközpontjának vezetője úgy véli, a legrégebbi magyar nyelvemléknek tartott Ómagyar Mária-siralomnál négyszáz évvel korábbi is létezik.” A Magyar Nemzet Lugas mellékletében Védőszellem címmel megjelent Gurzó Enikő Fehér Bencével a jánoshidai avar tűtartó rovásírásának magyar nyelvű megoldásával kapcsolatban készített interjúja.

„Egy magyar vitéz, a kanizsai vár parancsnoka, aki akkor sem adta meg magát, amikor többszörös túlerővel nézett szembe.” A vasarnap.hu Thury Györgyről, az egyik leghíresebb végvári vitézről, a kanizsai vár kapitányáról közölt beszélgetést Kanász Viktorral, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontja munkatársával.

„Magyar Világ 1938-1940" címmel sikeres kiállítás helyszíne volt hónapokon keresztül a fővárosi Nemzeti Múzeum. A kiállítás teljes anyaga most Veszprémbe, a Laczkó Dezső Múzeumba költözik, ahol október 21-től egészen jövő júniusig látható lesz.” A Demokratában jelent meg tudósítás a Magyarságkutató Intézet és a Kodolányi János Egyetem szervezésében létrejött, a két világháború közti Magyarsország mindennapjait bemutató, „Magyar Világ 1938-1940" című kiállítás Veszprémbe költözéséről.

Zavarodottságot keltett az avar kori magyar nyelvemlék híre extrém publicista körökben. „Kiknek az érdeke és miért, hogy ezt a megállapítást kigúnyolják, nevetségessé tegyék?” – kérdeztük szeptember 17-én megjelent interjúnkban. A válasz a kibertérben órákon belül megszületett. Indulathullámot indított el a friss tudományos eredmény kifejtése. Fehér Bencét, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatóját kérdezte a Gondola.

A gondola.hu szeptember 17-i, Fehér Bencével, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatójával készült interjújában beszámolt arról, hogy a Jánoshidán fellelt tűtartón olvasható magyar szöveg 400 évvel korábbi, mint a hivatalosan legrégebbi magyar nyelvemlék, a Tihanyi Alapítólevél. A Gondola folytatta beszélgetését a professzorral. – számolt be róla a Magyar Nemzet.

Az avar birodalomban élő magyar nyelvű népelem léte már nem feltevés, hanem tény. Megtartották a Magyarságkutató Intézet Ősi írásaink – a népszerűsítés és oktatás kihívásai, lehetőségei című konferenciáját. Az első előadást Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója tartotta Első ismert írásemlékeink (avar kor) és az ismeretterjesztés címmel. Őt kérdezte a Gondola.