Cey-Bert Róberttel, Intézetünk külkapcsolati tanácsadójával beszélgettek a Kossuth Rádióban a FENN AZ ÉGEN HUN NAP RAGYOG című új könyve kapcsán. A Hun trilógia első kötete, melynek cselekménye a Kínai Császárság megalakulásának időszakával és a pingcsengi csatával indul, a lovasíjász harcmodorral küzdő hunok győzelmének és katonai nagyhatalommá válásának történetét mutatja be. A beszélgetésben elhangzott: Intézetünk többirányú kutatásai révén bizonyosságot nyert, hogy a hunok valóban az elődeink, ez a tudás pedig az egész magyar történelmi szemléletet helyezi biztos alapokra, ezáltal erősítve nemzettudatunkkat is. 


Egy halálra ítélt és ártatlanul kivégzett pesti srác gondolatai megidézésével kezdte az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékező Halhatatlanok napján elmondott beszédét Borvendég Zsuzsanna. Szólt a fénylő csillagként utat mutató szabadságküzdelem leverését követő, a nemzetre nehezedő fojtó tapasztalatról, hogy magunkra maradtunk. Figyelmeztetett: 1956 után a diktatúra elhazudta a jövőnket, relatívvá tette az abszolút igazságokat, a nemzethalál szélére sodorva a magyarságot.


A Magyarságkutató Intézet nemzetközi HUN konferenciája paradigmaváltást hozott a tudományos életben - Makoldi Miklós régész igazgatónk az M5 "Librettó" műsorában volt vendég. Igazgatónk hangsúlyozta, hogy konferenciánk az első olyan tudományos előadássorozat Európában, amely a keleten előkerülő eredményeket érzékeltette.


A Magyarságkutató Intézet idén egy rövid műsort készített A magyar nyelv napja alkalmából, amelyet ismeretterjesztő előadások, nyelvészekkel készített interjúk, egy könyvbemutató, versek és nyelvi játékok színesítenek. A műsorban bemutatjuk A magyar nyelv napjának történetét, valamint beszélgetünk majd az anyanyelv tanulással és internettel való viszonyáról. Mindezek mellett meghirdetünk egy anyanyelvi pályázatot is, melynek címe Magyar nyelvi tájkép a Kárpát-medencében melynek megszólítottjai főként a felső tagozatos és középiskolás diákok.


„Horváth János, aki megélte és megszenvedte a nyilas és kommunista diktatúrát, 1956 után megtapasztalhatta az emigrációs lét nehézségeit, végül aktívan bekapcsolódhatott a rendszerváltoztatás utáni magyar belpolitikába, melynek köztiszteletben álló, mértékadó személyisége volt.”


„Horváth János, aki megélte és megszenvedte a nyilas és kommunista diktatúrát, 1956 után megtapasztalhatta az emigrációs lét nehézségeit, végül aktívan bekapcsolódhatott a rendszerváltoztatás utáni magyar belpolitikába, melynek köztiszteletben álló, mértékadó személyisége volt.”

A Kossuth Rádió „Nagyok” című portréműsorának vendége volt Makoldi Miklós Zsombor, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója.

A Horváth Katalinnal folytatott beszélgetés érintette a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett régész gyermekkori elhatározásából fakadó hivatásválasztását és a több, mint háromszáz éve lerombolt, a 15. ásatási évében járó legendás tokaji Rákóczi-vár korabeli metszeteken alapuló feltárásának részleteit is.


Újabb részletek az egykori tázláriak hősies küzdelméről, hogyan próbáltak életben maradni és megvédeni a templomot a mongol túrlerővel szemben.

Kisfilmünken Makoldi Miklós és Gallina Zsolt szót ejt az ásatás fontosságáról is régész szemmel.

(folytatjuk)


Feltárjuk a honfoglalás korában temetkezőhelynek használt temetőt és templomot,  amely megerősítésre kerül a tatárjárás előtti hónapokban egy nagyméretű, 110 méter átmérőjű hármas árokrendszerrel. Nem véletlenül. Kegyetlen harcok árán, halálukig védték őseink földjüket. 
Gallina Zsolt adott interjút az M5 TV munkatársainak.


2021. januárjában a lepoglavai sírfeltárás utáni mintavételnek köszönhetően sikerült azonosítani Corvin János és Corvin Kristóf – azaz a Hunyadi-ház – DNS- profilját, amelynek segítségével a székesfehérvári Osszáriumban nyugvó Mátyás király csontjait is azonosíthatjuk – mondta el Dr. Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese a Hír TV „Mozaik” című műsorában. Hozzátéve hogy erről szóló tudományos publikáció várhatóan még ez évben megjelenik.