A Magyarságkutató Intézet Beszélgetések a Szent Koronáról című sorozatának új epizódja a 16–17. századi történeti források és a korona szerkezeti sajátosságainak összefüggéseit vizsgálta. A beszélgetés résztvevői Németh Zsolt fizikus, Illik Péter történész és Toót-Holló Tamás irodalomtörténész voltak.

Miként került veszélybe a magyar államiság legfontosabb jelképe 1440-ben? A Szent Korona-eszme pódiumbeszélgetés-sorozat legújabb alkalma a Szent Korona elvitelének történetét, annak közjogi, történeti és szimbolikus jelentőségét járta körül, bemutatva a korszak politikai válságát és a korona körül kibontakozó hatalmi küzdelmeket.

Az Abasár területén feltárt bencés monostor a korai magyar államiság egyik kiemelkedő jelentőségű emlékhelye. A hagyomány szerint itt alapította monostorát Aba Sámuel, Magyarország harmadik királya, akinek személye és emlékezete szorosan összefonódik a helyszín történetével.

Milyen képet rajzolnak a hunokról az arab nyelvű történeti források, és milyen új szempontokkal gazdagíthatják ezek a kutatásokat? A Magyarságkutató Intézet Évezredek órája című podcastjának legújabb adása egy különleges forrásgyűjteményt mutat be: A hun történelem arab forrásai című könyvet.

Honnan származnak a hunok, és milyen kapcsolat fűzi őket a korábbi ázsiai népekhez? Az Évezredek órája legújabb adása a hsziungnu –hun kapcsolatrendszert vizsgálja történeti, régészeti és eszmetörténeti szempontból, közérthetően, mégis tudományos igénnyel.

Milyen történelmi és lelki folyamatok hívták életre a Székely Himnuszt, és miként vált az összmagyarság egyik legfontosabb közösségi énekévé? A Magyarságkutató Intézet podcast-beszélgetése a 2026-os kiállítás és tudományos konferencia kapcsán tárja fel a mű keletkezésének és utóéletének történetét.

Miként formálja a költészet a nemzeti önazonosságot, és hogyan él tovább a magyarság élménye a nagy nemzeti sorsversekben? A Magyarságkutató Intézet legújabb epizódja a Költészet Napja alkalmából a magyar irodalom kiemelkedő alkotásain keresztül vizsgálja a nemzeti sorskérdések és a költészet kapcsolatát – közérthetően, mégis tudományos igénnyel.

Milyen szerepet töltenek be a nyelvjárások a mai magyar nyelvben, és hogyan járulnak hozzá a helyi identitás megőrzéséhez? Az Évezredek órája legújabb adása a Magyar Nyelvjárások Napja 2021–2022 című tanulmánykötet kapcsán vizsgálja a nyelvjárások helyzetét, tudományos és közéleti összefüggéseit.

Húsvét alkalmából különkiadással jelentkezik a Magyarságkutató Intézet podcastje, amelyben a vallási és népi hagyományok összefonódását, valamint az ünnephez kapcsolódó szokások változását járják körül a meghívott szakértők.

Háromszázötven éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, a magyar történelem egyik meghatározó személyisége, a szabadságharc vezéralakja. A kerek évforduló alkalmából a Magyarságkutató Intézet podcastbeszélgetésben idézi fel a fejedelem életútját, valamint a korszak történelmi és emlékezeti jelentőségét.