
Történeti ökológia és geográfia
Rendhagyó alkalommal nyitottuk meg a Magyarságkutató Intézet új beszélgetéssorozatát: ezúttal nem a múltból indultunk, hanem a jelenből.
Mi fakad a hagyománymagból?
Rendhagyó témája volt a történészi mesterségről szóló beszélgetéssorozatunk legutóbbi eseményének.


Folytatjuk a második félévben
A félév utolsó alkalmához érkezett a Magyarságkutató Intézet rendezvénysorozata, a Szent Korona-eszme, Szent Korona-tan.
Babucs Zoltán hadtörténész, főigazgatói kabinetvezető, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának korábbi munkatársa
Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról.


Sashalmi-Fekete Tamás: A széles látókör aggodalmassá tesz
Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!
Új szemszögből a tatárjárás eseményeiről
A Mongol invázió Európa ellen című kötet mutatkozott be az érdeklődőknek a Magyarságkutató Intézetben.


Hogyan beszélhetett valójában a törökverő?
Gyakran felvetődik a kérdés a nagy sikerű Hunyadi-sorozat kapcsán, vajon a film szereplőinek szavai, kifejezései megfelelnek-e a XIV. században használatosnak.
Európa és a Kárpát-medence benépesedése
Ezzel a címmel hallhattak előadást a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai előadás-sorozata iránt érdeklődők.


Új nyelvészeti modellek és a többi tudományág
Egyáltalán nem mellékes kérdés, hogy milyenek voltak az úgynevezett új grammatikai elmélet értelmezési keretei, s azok milyen mértékben illeszkedtek/illeszkednek a többi tudományághoz, hol vannak a kapcsolódási pontok.
Bizánci források a steppéről
A történész mesterségéről szólva a Bizánci Birodalom írott örökségeként ránk marad forrásokról beszélt Dr. Tóth Anna, a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársa.
