A Történész mestersége-sorozat eddigi beszélgetéseitől eltérően legutóbb olyan területről esett szó, ahol meglehetősen hiányos a történeti kutatások számára – a magyar őstörténet szempontjából is nélkülözhetetlen – hiteles írásos forrásanyag.

A katonai és civil adminisztrációval is rendelkező steppei államszerveződéseket mutatták be kutatók a Magyarságkutató Intézet legutóbbi hun-estjén.

Milyen szerepe lehet az interdiszciplináris kutatási módszertannak a római kori régészetben? Erről beszélt Láng Orsolya régész, az Aquincumi Múzeum főmuzeológusa a Magyarságkutató Intézetben megrendezett tematikus workshopon.

Intézetünk küldetésének jegyében folytattuk kerekasztal-beszélgetéseinket a Szent Korona-eszme/tanról, annak máig ható erejéről.

Írt-e valaki más is a hunokról a már ismert görög-római szerzőkön kívül, s ha igen, miként ábrázolta őket?

Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!

A második világháborús magyar hadtörténelem eddig kevéssé ismert, ugyanakkor lényeges szeletét tárja az olvasó elé az Erdélyi Szalon Kiadó gondozásában megjelent két kötet.

Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!

Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!

A hunok birodalmáról mérvadó, hiteles forrásnak a Kr.e. 318-ban keletkezett kínai írásokat tekinthetjük; ezekben az iratokban jelenik meg először a hsziungnu elnevezés, amely már egyértelműen a hunokra utal.