Általános bemutatás
A Történeti Kutatóközpont fő célja a magyar történelemmel kapcsolatos történeti, őstörténeti, eszme-, társadalom-, népesség- és művelődéstörténeti források feltárása, kritikai közzététele, valamint a magyar történelem teljes ívének forrásalapú, korszerű feldolgozása Kárpát-medencei és eurázsiai összefüggésrendszerben.
A Kutatóközpont kiemelt stratégiai feladata a magyar őstörténet, a honfoglalás előzményei, a korai magyar törzsszövetség, a steppei és keleti kapcsolatrendszer, a magyar államalapítás, az Árpád-kori államszervezet, valamint a magyar társadalom és nemzeti identitás történeti fejlődésének komplex vizsgálata.
A központ küldetése
- a magyar őstörténet és a korai magyar államiság történeti forrásainak integrált kutatása,
- a magyar államiság fejlődésének történeti vizsgálata,
- a magyar társadalom, kultúra és politikai gondolkodás hosszú távú folyamatainak feltárása,
- kiemelt jelentőségű történeti és eredetkutatási programok tudományos megalapozása,
- a magyar történelem Kárpát-medencei, összmagyar és diaszpóra dimenzióinak erősítése,
- a történeti tudás széles társadalmi rétegekhez való eljuttatása.
A Kutatóközpont működése egyszerre szolgálja
- a tudományos kutatást,
- a nemzeti önismeret erősítését,
- és az identitásépítést.
Kiemelt stratégiai programok (Részletek a címekre kattintva megtekinthetőek.)
- Nemzeti Pantheon Program
- Abasár Nemzeti Történeti Emlékhely Program
- Magyar Őstörténeti és Korai Államiságtörténeti Program
- Trianon Történeti Kutatási és Nemzeti Emlékezet Program
- Szent Korona és a Szent Korona-eszme Kutatási Program
Aktuális projektek (Részletek a címekre kattintva megtekinthetőek.)
- Második világháborús hadi naplók közzététele
- Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hadtörténetének kutatása
- Abbing, A. G. M. holland szerző Het drama von Trianon című művének kritikai magyar nyelvű kiadása
- Az Árpád- és vegyesházi királyok családi kapcsolatrendszerének kutatása
- Graefl Ilona memoárjának közzététele
- A hazafias szándék emlékezete
- Lovagi eszme Európában és Magyarországon
- Árpád-házi Szent Erzsébet kultusza és ikonográfiája a középkori Európában
Munkatársak:
