Április 16–17-én a Magyarságkutató Intézet kétnapos tudományos konferenciának ad otthont Budapesten, amely az arisztokrata nők szerepét vizsgálja a „hosszú XVIII. század” társadalmi és kulturális kontextusában. A tanácskozás középpontjában az anyaság, a „nagyasszonyi” szerepkör, valamint a női műveltség és társadalmi cselekvőképesség kérdései állnak.

A Magyarságkutató Intézet szervezésében régészeti konferenciára kerül sor 2026. március 31-én, amely Vas vármegye 5–6. századi történetét, valamint a szelestei langobard temető legújabb kutatási eredményeit állítja a középpontba.

Hogyan lehet egy város múltját új módszerekkel feltárni? Milyen szerepe van a digitális eszközöknek a helytörténeti kutatásban? Ezekre a kérdésekre is választ ad a Magyarságkutató Intézet és a Heves Vármegyei Levéltár közös konferenciasorozatának második napja, amelyre március 24-én kerül sor.

Magyarságkutató Intézet legújabb pódiumbeszélgetésén nemzetünk legfőbb ereklyéje, a Szent Korona kerül a középpontba. 2026. március 12-én 17 órakor szakértők segítségével ismerhetjük meg a korona szerkezetét, díszítéseit és a történelem során elszenvedett sérüléseit.
„A haza minden előtt!”

Nemzeti ünnepünk közeledtével, 2026. március 10-én 16 órakor a Magyarságkutató Intézetben mutatják be Babucs Zoltán hadtörténész legújabb kötetét, amely a jászkun Nádor-huszárok 1848–49-es hazaszökésének történetét dolgozza fel. A bemutatón a korszak legismertebb kutatója, Prof. Dr. Hermann Róbert is részt vesz.

2026. március 3-án 17 órától, „Hunok nyomában” című sorozat keretében ismét a hunok története kerül a középpontba. Az interdiszciplináris pódiumbeszélgetésen a régészet, az archeogenetika, a történettudomány és az antropológia legfrissebb eredményei találkoznak.