A Magyarságkutató Intézet

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges.

A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.

Az Intézet a tervek szerint kutatási eredményeinek nagy részét online publikálja, de emellett nyomtatott kiadványokat is megjelentet, valamint konferencia- és rendezvényszervezéssel is foglalkozik.

Az Intézet a következő feladatokat látja el:

  1. a honfoglalás előtti magyar történelem, a magyarság őstörténetének interdiszciplináris kutatása,
  2. az V–IX. századi sztyeppeközösségek kutatása,
  3. a honfoglalással, valamint a magyar középkorral kapcsolatos interdiszciplináris kutatások,
  4. a kelet-európai térség egyes részeinek VIII–X. századi történeti-földrajzi tájrekonstrukciója,
  5. a magyarság történelméből származó hazai és külföldi, elbeszélő és írott levéltári forráskutatás,
  6. vallástörténeti kutatások,
  7. néprajzi és népzenei kutatások,
  8. oktatási és képzési tevékenység, részvétel a kulturális turizmus, vallás- és zarándoklatturizmus fejlesztésében,
  9. angol és magyar nyelvű folyóirat kiadása,
  10. archeogenetikai kutatások,
  11. a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosság-tudatban,
  12. középtávú magyar nyelvstratégia kidolgozásának irányítása és felügyelete,
  13. a magyar nyelv belső szerkezetének, sajátosságainak, működésének, a magyar kultúra egészével való összefüggésének kutatása, és eredményének alkalmazása a köznevelésben,
  14. nyelvtörténeti kutatások végzése, nyelvi adattárak fejlesztésének ösztönzése,
  15. a nyelvszerkezeti és a nyelvhasználati kutatások terén a különböző szaknyelvek, terminológiák tudatos fejlesztésének koordinálása, a határon túli és az anyaországi magyar nyelvű terminológia összehasonlító kutatása, összehasonlító terminológiai szótárak összeállítása,
  16. szakértői állásfoglalások készítése nyelvpolitikai kérdésekben a közigazgatás és a közmédia részére,
  17. a magyar nyelvi tankönyvprogram fejlesztésében való részvétel, nyelvészeti szakmai alapjainak kidolgozása, különösen a gyermekbarát, az otthonról hozott anyanyelvi készségeket fejlesztő általános iskolai nyelvtankönyvek szakmai alapvetése kidolgozásának összehangolása a magyar kultúra egészével,
  18. a magyar szórványok, magyar nyelvjárások, rétegnyelvek, határon túli nyelvváltozatok, kisebbségben élő nyelvrokon népek helyzetének vizsgálata,
  19. a magyar nyelvi értékvesztéssel szemben irányelvek kidolgozása a Kormány számára,
  20. szakmai és nemzetközi kerekasztal-megbeszélések, nyári kurzusok és – kiemelten határon túli magyaroknak – nyári egyetemek szervezése, nyelvi kulturális napok társszervezése az adott feladathoz szükséges körben, együttműködve az illetékes hazai és Kárpát-medencei szervekkel, szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel,
  21. a magyar nyelv digitális, hálózati térben való fennmaradásával összefüggő kutatások szervezése,
  22. a fordítás, a többnyelvűség és az ezzel összefüggő lokalizációs tevékenységgel kapcsolatos programok tanulmányozása, ösztönzése, kidolgozása,
  23. a nyelvművelő tevékenység ösztönzése,
  24. az 1–23. pontok szerinti feladatok tekintetében maradandót alkotó jeles kutatók hagyatékának, szellemi örökségének gondozása, a kutatási anyagok digitalizálása,
  25. a magyar identitás, hazaszeretet kifejeződésének történelmi bemutatása a magyar történelem korábbi évszázadaiból,
  26. hagyományőrző események, konferenciák, rendezvények, alkotások, médiumok támogatása, valamint
  27. a Kormány által normatív határozatban meghatározott egyéb, a tevékenységi körébe tartozó feladatok.