Honnan jött Árpád népe? Mennyien voltak? Milyen nyelven beszéltek? Az ilyen kérdések megválaszolásához bizony akarat is kell, ha pedig megszületik egy válasz, nem biztos, hogy az mindenkinek elnyeri a tetszését. A tanulmányok bemutatják azt is, hogy meg lehet fogalmazni közérthetően, más tudományterülettel párbeszédre vagy vitára törekedően a legújabb tudományterületi modelleket és azok korlátait.

A kötetet bemutatja Dr. Pomozi Péter, társszerző, a Nyelvtervezési Kutatóközpont igazgatója, Dr. Zékány Krisztina társzerző, tanszékvezető, az Ungvári Nemzeti Egyetem oktatója és Dr. Takaró Mihály társzerző, irodalomtörténész. 

A kötetet bemutatja Dr. Busics György szerző, címzetes egyetemi tanár (Óbudai Egyetem) és Dr. Ringer István, lektor, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa. 

A kötetet bemutatja Dr. H. Tóth Tibor, szerző, nyelvész, Dr. Zelliger Erzsébet szerkesztő, nyugalmazott egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Mészáros András szerző, szerkesztő, nyelvész, a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány elnöke. 

A kötetet bemutatja Dr. Eőry Vilma, szerző, nyelvész, nyugalmazott tanszékvezető és Nagy Dóra, a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának munkatársa, a kötet társszerkesztője. 

A kötetet bemutatja Katkó Gáspár szerző, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa és Nagy-Luttenberger István, a Történeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. 

A kötetet bemutatja Dr. Bódi Zoltán Gábor, a kötet szerkesztője, a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársa, Dr. Pál Helén, szerkesztő, Intézetünk tudományos munkatársa és Dr. Juhász Dezső tanulmányszerző, szakmai lektor, professor emeritus, nyelvész, nyelvjáráskutató.

A kötetet bemutatja Dr. Nagy-Luttenberger István, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, a könyv szerzője, és Kanász Viktor, a Magyarságkutató Intézet tudományos segédmunkatársa.

A békediktátum 100. évfordulója alkalmából a Magyarságkutató Intézet egyedülálló módon elsőként online konferenciasorozatot szervezett. A konferenciák tematikusan a döntéstől egészen napjainkig értékelte a történelmi folyamatokat, és a tragédia hatását, utóéletét. 

A palóc olvasókönyv- Nyelvi és irodalmi kalandozások című kötetünk elsősorban a palóc nyelvterület gyermekeihez és ifjaihoz szól, Zoboraljától az Ipoly vidéken, az Északi-középhegység vonulatán át egészen a keleti palóc határfalvakig. A palóc nyelvváltozat 1920 előtt Felső-Magyarország számos északi vármegyéjében is otthonosan hangzott. Ez az olvasókönyv ebbe a nagy Palócországba kalauzolja olvasóit, nem feledve a déli palóc szigeteket sem.