Horváth-Lugossy Gábor főigazgatónk a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország” című műsorában

Mióta használják őseink a jurtákat? Milyen rend uralkodott bennük? Hogyan rendezték be? Volt-e bennük tisztálkodási lehetőség? Elismerően nyilatkozott-e a jurtákról a Bizánci császár?

Mi volt az a fegyvermarasztalás? Miért írtak levelet egymásnak a párviadal előtt a felek? A magyar szablya, vagy a spanyol egyenes tőrkard diadalmaskodott Balassi párbajában 1546-ban? 

Hidán Csaba kutatónk Thuróczy János: Magyarok Krónikája és Heltai Gáspár nyomán emlékezett meg Hunyadi János marosszentimrei és nagyszebeni csatáiról. 1442. március 25-én az Erdélyre törő Mezid bég erős török seregén győzedelmeskesett Hunyadi János.

Szent László a halála után 250 évvel vezette csatába és harcolt a székely és a magyar csapatok élén. Mint Szent István, úgy Szent László is minden csatáját megnyerte uralkodása során, pedig a négy égtáj felöl kellett védeniük Magyarországot.

Mit látott a jövőben a táltos asszony? Hogy segített a sajátjain? Tényleg volt aki látta a jövőt? Mindenesetre emlékét a közösség őrzi, hálájukból utcát is elneveztek róla. A székelyek felkészülése a tatárok ellen.

"Több, mint ezer éven keresztül győztes fegyvere volt a magyarságnak és félelmetes fegyvere a sztyeppe nomádjainak"

Hogyan óvta meg Gyergyót az okos bíró, a némettől és a tatártól? Furfangos történet egy szorult helyzetről, amit el se mesélhetnénk!

Görgei javaslata Kossuthnak 1849 áprilisában: „Adjunk vörös sapkát mindazon zászlóaljaknak, s másnemű hadrészeknek, melyek folytonos vitézségök által e világ tiszteletét, bámulatát, a haza köszönetét megérdemlik…” Ők a 9. kassai zászlóalj, és a 11. kolozsvári honvédzászlóalj honvédjei.

Hidán Csaba kutatónk a legöregebb táltos intelmét eleveníti fel "EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL" sorozatunk legújabb részében: "Az öreg Isten vigyáz rátok. De társaitokért, gyermekeitekért, önmagatokért mindannyian tegyétek meg azt amit kell, ott ahol vagytok, éppen azzal, amitek van!"