„A nagy magyar családok genetikai nyomainak felkutatásával ki lehet alakítani egy olyan génkönyvtárat, amely jellemezheti az Árpáddal együtt bejövő - vagy visszatérő - vezető réteg etnikai származását” – mondta az abasári feltárás nyomán a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

Jelentős kutatási eredményekről számolt be az Első kézből című videósorozat legújabb adásában Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnöke és főigazgatója. Még miniszteri támogatásának köszönhetően 2020-ban Abasáron régészeti feltárások kezdődtek - nevezetesen harmadik magyar királyunk, Aba Sámuel nemzetségfői és királyi központjának a feltárása. Az archeogenetikai kutatások mára a célegyenesbe kerültek. Amellett, hogy felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékeket is megtaláltak, számos fontos részlet került napvilágra a magyarság eredetével kapcsolatban.

„Aba Sámuel királyi székhelyét, a székesegyházat, a kolostort, mi több, egy körtemplomnak az alapjait is sikerült föltárni, ami a keresztény kultúrára nézve fontos adatokat biztosít a kutatók számára. Bár Aba Sámuel csontvázát eddig nem sikerült megtalálni, férfi leszármazottainak jelentős részét viszont igen. Bebizonyosodott, hogy ők nem rokonok az Árpád-házzal, ugyanakkor a DNS-struktúra meghatározásával, a nagy magyar családok genetikai nyomainak felkutatásával ki lehet alakítani egy olyan génkönyvtárat, amely jellemezheti az Árpáddal együtt bejövő - vagy visszatérő - vezető réteg etnikai származását.”

A professzor kitért arra, hogy a kádári korszakban tudatosan rombolták a történelmi helyszíneket és leleteket, királyi székhely maradványaira építettek családi házat és kultúrotthont, amivel végképp lehetetlenné tették a helyszín pontosabb megismerését. Ezért is nagy siker az abasári feltárás, amelynek eredményei hozzájárulnak a magyarság hiteles eredetének megismeréséhez.

Prof. Dr. Kásler Miklós az interjúban beszámolt arról is, hogy látogatást tett az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetében, ahol a Magyar Filológiai Tanszék 60 éves fennállását ünneplő rendezvény fővédnökének kérték fel.

„Az ember identitásának, de egy nép identitásának is a legalapvetőbb kritériuma a nyelv, mert a nyelven keresztül tudja kifejezni gondolatait, érzéseit. Rendkívül felemelő érzés volt elmenni Ungvárra - különösen a jelenlegi háborús időkben - és látni azt, hogy az 1963-as évfolyam tanára, aki még él hála Istennek, a tanítványaival és a tanítványai gyermekeivel megjelent és megemlékeztek erről a szép, kerek évfordulóról.”