Prof. Dr. Kásler Miklós főigazgató az Első kézből című videósorozat legújabb adásában a trianoni békedekrétum következményeiről és a Nemzeti Összetartozás Napjáról beszélt.

„A nemzet határait nem a politikai határok jelölik meg, hanem a közös hagyomány, a közös nyelv, a közös kultúra és a közös érzésvilág - az, ahogyan mi látjuk a világot. Egy erdélyi székely pontosan ugyanúgy látja, mint ahogy látják a magyarok a Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján és itt Budapesten.” – fejtette ki Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnöke és főigazgatója az Első kézből című videósorozat legújabb adásában, amelyben a trianoni békedekrétum következményeiről és a Nemzeti Összetartozás Napjáról volt szó.  

A magyar történelem egyik legnagyobb traumája és tragédiája a trianoni diktátum 1920. június 4-én történt aláírása. 

„Magyarország történelmében először született halálos ítélet. Olyan feltételeket állapítottak meg, „diktáltak”, a vádlott meghívása nélkül a tárgyaláson, ami gyakorlatilag a nemzethalállal volt azonos. A magyarság azonban hihetetlenül dinamikus, erős, nagyon magas szintű szellemi és fizikai válaszokat adott a diktátumra, bebizonyítva képességeit és életrevalóságát.” - mondta a főigazgató.

Kitért arra is, hogy az akkori kormány milyen lépéseket tett a gazdaság konszolidálásáért, valamint büszkén emelte ki a tudományos és a kulturális élet nagyjait, köztük Nobel-díjasainkat, akik képzését és munkásságát a Trianont követő időszak alapozta meg. 

Június 4-ét 2010-ben a Magyar Parlament a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította, amely az összmagyarság szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír.

„Bizonyos értelemben a magyar nemzet törekvésének a folytonosságát jelenti. Trianon után teljes volt az egyetértés minden magyar politikai párt részéről a revízióban, mert elfogadhatatlannak gondolta mindenki. A 2010 utáni megbékélési politika gyakorlatilag ugyanezt folytatja: a nemzet egyesítését a határokon túlmenően.”

A főigazgató beszámolt arról is, hogy nemrégiben a Makói Polgári Szalon vendége volt, ahol Trianon kapcsán a nemzeti összetartozás érzéséről beszélt. Emellett válaszolt a makói polgárok által felvetett kérdésekre is, amelyek főként a Magyarságkutató Intézetben végzett archeogenetikai vizsgálatokra és a szkíta-hun-avar-magyar rokonságra vonatkoztak.

Elmondta, hogy az Intézetben az archeogenetikán kívül számos más izgalmas területen is folytatnak kutatásokat, mint például a klasszika-filológia, a nyelvtörténet vagy az ősi zene kutatása. 

„Érdemes belegondolni, hogy a zene legalább annyira ősi, mint a nyelv és kevésbé változik. Népek, népcsoportok változtathatnak nyelvet, de a zenei kincseiket a legritkább esetben.” – zárta gondolatait Prof. Dr. Kásler Miklós.