„Maga a gondolat, hogy szükséges egy olyan intézet, ahol kutatóközpontok együtt dolgoznak, a magyar tudományos életből hiányzott azokban a kérdésekben, ami az önazonosságtudatunk számára alapvetően fontosak.” – mondta Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet megalkotója, tiszteletbeli elnöke és főigazgatója az Első kézből első adásában.

A március közepén kinevezett főigazgató az interjúban bemutatta új vezető munkatársait, és azt a nagy tudású, elkötelezett emberekből álló Tudományos Tanácsadó Testületet, amely a jövőben segíti a munkáját.

A főigazgató céljai között szerepel, hogy bemutassa az Intézet kutatóközpontjaiban zajló tudományos eredményeket az archeogenetika, a régészet, a klasszika–filológia, a nyelvészet, a néprajz és a népzenei kutatások területén.

„2014-ben indítottuk el az Árpád-ház azonosítását archeogenetikai módszerekkel. Megtaláltuk az Árpádokra, az Árpádok férfitagjaira jellemző, nemzedékről nemzedékre öröklődő génszakaszt. Bizonyítottuk, hogy kezünkben van az a módszer, amivel ezeket a vizsgálatokat el tudjuk végezni.” – mondta Prof. Dr. Kásler Miklós.

Olyan kutatások indultak a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre korábban nem volt lehetőség, és segítséget nyújtanak a magyar őstörténet feltérképezésében.

Az archeogenetika mellett elengedhetetlen a nyelvtörténet, az írott források alaposabb elemzése.

„Az arab, bizánci, latin nyelvű krónikák mellett rendkívül lényeges például a kínai évkönyvek tanulmányozása, de legalább ilyen fontos az örmény kolostorok pergamenjeinek az átnézése, ami nem történt meg eddig, mert a rokon népek népvándorlási hullámai a világ legrégibb keresztény országát, Örményországot érintették. Ugyancsak lényeges, hogy tanulmányozzuk az óperzsa forrásokat.”

Prof. Dr. Kásler Miklós az Intézet élén felkészült csapattal folytatja munkáját. Három új főigazgató-helyettest nevezett ki a Magyarságkutató Intézet vezetésére a kultúráért és innovációért felelős miniszter. 

„A tudományos főigazgató-helyettes dr. Csornay Boldizsár régész és történész, aki a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese volt. A szakmai adminisztratív főigazgató-helyettes Dr. Fazakas Zoltán József, aki két jogi egyetemen docens. Számos nagyon értékes szakmai közleménye van, például a középkori Erdély és a középkori Magyarország gazdasági viszonyairól. És végül Balogh Andrea Johanna, tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettes, aki Petőfi- és Táncsics-díjjal kitüntetett kiváló kommunikátor. Vele már legalább 20 éve együtt dolgozom, tehát ismerem a képességeit, lelkesedését, elkötelezettségét és a munkája színvonalát.”

A tiszteletbeli elnöknek és főigazgatónak olyan nagy tudású, elkötelezett szakembereket sikerült megnyernie a Magyarságkutató Intézet Tudományos Tanácsadó Testületébe, mint Prof. Dr. Bíró Zoltán, Prof. Dr. Hoppál Mihály, Prof. Dr. Klinghammer István, Prof. Dr. Raffay Ernő, Prof. Dr. Habil Szakály Sándor és Prof. Dr. Szentirmay Zoltán.

„Mindig azt vallottam, hogy a tudományban rendkívül szoros kontroll kell. A társadalomtudományokban nincs abszolút igazság, de minden kutatás célja, hogy elérjük a valószínűségnek a legmagasabb fokát, amely még tényekkel alátámasztható. – zárta gondolatait Prof. Dr. Kásler Miklós.