A Magyarságkutató Intézet Évezredek órája című podcastsorozatának legújabb epizódjában egy archeogenetikus és egy régész elevenítik fel III. Béla király alakját, valamint azokat a kutatásokat, amelyek révén láthatóvá vált az Árpád-ház genetikai öröksége.

III. Béla az egyetlen Árpád-házi uralkodónk, akinek sírját a tatárok és a törökök sem dúlták fel. A király csontjainak épségben maradt maradványai tették lehetővé, hogy a modern archeogenetika megállapítsa: az Árpád-házi uralkodók génvonala több ezer évre visszanyúlva a Közép-Ázsiában, a mai Afganisztán területén virágzó baktriai kultúráig vezethető vissza.

A DNS-analízisek révén az is bizonyossá vált, hogy a Szent László győri hermájában őrzött csontmaradványok és III. Béla csontjai között öt generációs rokonsági fok mérhető. Ezzel a tudomány végleg lezárta azt a történészi vitát, amely szerint a királyi sír Könyves Kálmánhoz tartozott volna.

Az epizódban Neparáczki Endre és Makoldi Miklós felidézik, hogyan zajlott az a telefonbeszélgetés, amikor kiderült: a mongóliai Ar-Gunt-i sírok egyikének DNS-e rokonságot mutatott az abasári Aba-nemzetség férfisírjaival. Ez a felfedezés tette lehetővé, hogy a Kárpát-medencei és a kelet-ázsiai hun kori népesség közötti kapcsolat immár tudományosan is igazolható legyen.

A beszélgetés a hun–magyar rokonság kérdését is új összefüggésekbe helyezi: az archeogenetikai adatok szerint Attila hunjai és a magyarok közös ázsiai ősöktől származnak. A mintegy 40 Ar-Gunt-i sír feltárása és genetikai elemzése pedig további felfedezéseket ígér a jövőben.

Szó esik Aba Sámuel történelmi megítéléséről is: Makoldi Miklós szerint az abasári ásatások eredményei alapján az Aba-nemzetség keresztény közösségeket alapított és jelentős közéleti szerepet töltött be. Neparáczki Endre pedig genetikai vizsgálatokkal is kimutatta, hogy az Abasáron eltemetett személyek rokonságban álltak a Báthory család tagjaival és Frangepán Beatrixszal, Corvin János feleségével.

A műsor végén az archeogenetikai kutatások jövőjéről is szó esik: a székesfehérvári osszáriumban őrzött királysírok azonosítása további áttöréseket ígér.

A podcastot Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész moderálja.

Beszélgetőtársai: Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója, és Makoldi Miklós, az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum régésze.

Évezredek órája – ahol a történelem kérdéseire a tudomány ad választ.

„A KUT-PALY-00440-3/2024 számú Támogatói Okirattal jelzett projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_24 kódszámú „Tudományos Mecenatúra Pályázat” program, annak MEC_N_24 kódszámú alprogramja keretében és finanszírozásában valósult meg.”