Királyok és Szentek

Az Árpádok kora

A Királyok és Szentek – az Árpádok kora címet viselő kiállítás Magyarország történeti szakrális fővárosában, az Árpád-házi királyaink koronázóvárosában nyílt meg 2022. március 18-án. A tárlaton bemutatott régészeti tárgyak és történelmi dokumentumok Árpád bejövetelétől a Kárpát-medencébe mutatják be történelmünket egészen az Árpád-ház kihalásáig, III. András haláláig, 1301- ig. A kiállítás egy olyan uralkodócsalád történetét és anyagi kultúráját tárja az érdeklődők elé, amely – egy sztyeppei lovasnépként érkezve, majd később államvallássá téve a kereszténységet – nemcsak egy apostoli királyt, hanem a legtöbb, egy családból származó szentet is adta a világnak, valamint rendkívül erős kézzel, négyszáz éven keresztül irányította a Kárpát-medencét, szerteágazó dinasztikus kapcsolatai révén pedig szinte egész Európára hatással volt.

A Kárpát-medence helyzete egyértelmű: „nyugat és kelet határán”, azaz középen található, kiemelten fontos területnek számít, amelyért minden nagyhatalom küzdött a történelem folyamán, mégis Kr.e. 4000 óta a sztyeppei civilizáció elődjéhez, fősodorvonalához vagy utolsó nyugati hídfőállásához tartozott. Ebben rejlik hazánk kiemelt geostratégiai szerepe, nemcsak az Árpád-ház korában, hanem a XXI. században is. Becsüljük meg hát azt a párátlan régészeti és történeti leletanyagot, amit most először láthat együtt Magyarországon a nagyközönség!

 Letöltés itt

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/mki.ksz.2022

Tanulmányok

Makoldi Miklós: Kurátori gondolatok a Királyok és Szentek
Blazovich László: Hospesjogok és az Árpád-kori városok
Demeter Zsófia: III. Béla és Antiochiai Anna nyughelyének megtalálása 1848-ban
Diószegi Szabó Pál: A magyar–bizánci kapcsolatok az Árpád-korban
Hesz Attila: Boldog Özséb és a pálos remeték
Hidán Csaba: Hadi események az Árpád-korban
Horváth Attila: Az 1222. évi Aranybulla és a történeti alkotmány
Kerékjártó Ágnes – Klima Gyula: Életszentség és aszkézis: Árpád-házi Szent Margit (1242–1270)
Kovács Attila: A korai királyi hatalom a Kárpát-medencében és néhány érdekes összefüggése
Kovács László: Szent László emlékek a Felvidéken
Kőfalvi Tamás: A hiteleshelyek írásbelisége az Árpád-korban
Lukács László: Szent István király kultusza a magyar néphagyományban
Neparáczki Endre: Az Árpád-ház genetikai kutatásának eddigi és a jövőben várható eredményei
Novák Ádám: Az Árpád-kori pecséthasználatról
Reich Szabina: Székesfehérvár topográfiai fejlődése az Árpád-korban
Szőllősy Csilla–Szücsi Frigyes: Székesfehérvár Árpád-kori védművei
Terplán Zoltán: A keresztes hadjáratok és az Árpád-kori Magyar Királyság diplomáciai kölcsönhatásai
Török Tibor: A Kárpát-medence történeti népességeinek kapcsolatai az újabb archeogenetikai eredmények tükrében