A hiteleshelyek írásbelisége az Árpád-korban

Tanulmány: itt

Szerző

Kőfalvi Tamás:

Cím

A hiteleshelyek írásbelisége az Árpád-korban

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.KSZ.2022.215

Absztrakt

A hiteleshelyek (loca credibilia) a magyar jogfejlődés sajátos, európai léptékben is egyedülálló intézményei voltak, amelyeknek a jog és az írásbeliség egymásra találása révén jelentős presztízse és társadalmi elfogadottsága alakult ki. Létezésük háttérbe szorította a Nyugat-Európában elterjedtebb közjegyzőség intézményét. Tevékenységük összetett és széleskörű volt, a mai fogalmaink szerinti polgári jog, büntetőjog és közigazgatás területére egyaránt kiterjedt. A magyar jogéletbe való szerves beilleszkedésük fokát mutatja, hogy – bár időben ingadozó mértékben – lényegében a 19. századig nélkülözhetetlen szereplői voltak Magyarország működésének. Az általuk kiadott oklevelek tanulmányozása megkerülhetetlen a középkori egyháztörténet, jogtörténet, művelődéstörténet, intézménytörténet, birtok- és családtörténet, illetve sok más történettudományi részdiszciplína szempontjából. Ezt nemcsak az általuk kiadott oklevelek tartalma, hanem azok száma is indokolja: a magyar középkorból fennmaradt oklevelek mintegy harmada hiteleshelyek kiadványa. Ezek jelentőségét növeli mikrotörténelmi értékük, hiszen általuk – hivatalos jellegük ellenére – a mindennapok történéseibe is bepillantást nyerhetünk.

Kulcsszavak

Árpád-kor, írásbeliség