Hospesjogok és az Árpád-kori városok

Tanulmány: itt

Szerző

Blazovich László:

Cím

Hospesjogok és az Árpád-kori városok

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.KSZ.2022.45

Absztrakt

A Királyok és Szentek – az Árpádok kora címet viselő kiállítás Magyarország történeti szakrális fővárosában, az Árpád-házi királyaink koronázóvárosában nyílt meg 2022. március 18-án. A kiállításon bemutatott régészeti tárgyak és történelmi dokumentumok Árpád bejövetelétől a Kárpát-medencébe mutatják be történelmünket egészen az Árpád-ház kihalásáig, III. András haláláig, 1301- ig. A kiállítás egy olyan uralkodócsalád történetét és anyagi kultúráját tárja az érdeklődők elé, amely – egy sztyeppei lovasnépként érkezve, majd később államvallássá téve a kereszténységet – nemcsak egy apostoli királyt, hanem a legtöbb, egy családból származó szentet is adta a világnak, valamint rendkívül erős kézzel, négyszáz éven keresztül irányította a Kárpát-medencét, a szerteágazó dinasztikus kapcsolatai révén pedig szinte egész Európára hatással volt.

Kurátori bevezetőmben azt szeretném kiemelni, hogy Árpád magyarjai keletről érkezvén miért pont a Kárpát-medencéig jöttek, miért nem mentek tovább és miért választották hazájuknak ezt a területet, ahol immáron több mint 1100 éve lakik nemzetünk. Szeretném felhívni a figyelmet a Kárpát-medence kivételes stratégiai és geopolitikai jelentőségére, továbbá arra, hogy a magyaroknak miért volt fontos mindig is ez a terület.

Ahhoz, hogy Magyarország, illetve a Kárpát-medence Árpád-kori geopolitikai jelentőségét megértsük, a régmúlt történeti korokba is vissza kell nyúlnunk, továbbá tisztáznunk kell magának az Árpád-háznak a történeti jelentőségét, és azt, hogy az Árpád vezér által a Kárpát-medencébe érkező magyarság milyen céllal és honnan érkezhetett a mai Magyarország területére.

Kulcsszavak

régészet