Életszentség és aszkézis: Árpád-házi Szent Margit (1242–1270)

Tanulmány: itt

Szerző

Kerékjártó Ágnes – Klima Gyula:

Cím

Életszentség és aszkézis: Árpád-házi Szent Margit (1242–1270)

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.KSZ.2022.161

Absztrakt

Árpád-házi Szent Margit olyan korban született, amikor Magyarországnak égető szüksége volt kimagasló egyéniségekre. A tatárjárás idején, 1242. január 27-én jött a világra IV. Béla (1206–1270) magyar király és Laszkarisz Mária (1206–1270) bizánci császári hercegnő kilencedik gyermekeként. Születését tragikus történelmi és családi események előzték meg. 1241. április 11-én a muhi csatában odaveszett az ország. Béla király lóhalálában kényszerült menekülni és Babenberg Frigyes (1211–1246) osztrák hercegnél keresett segítséget. Frigyes azonban védelem helyett kirabolta és megzsarolta őt. Szövetségesének árulása után Béla feleségével, hat leánygyermekével és István fiával Zágráb felé indult tovább. Útközben öccse, Kálmán herceg belehalt a Muhinál szerzett súlyos sérüléseibe. A hős herceget titokban temették el a csázmai [Čazma, Horvátország] Mária Magdolna domonkos kolostorban.  Béla maradék híveitől védelmezve, az Adriai-tenger felé folytatta útját, nyomában Kadán kán üldöző seregével. Végül a dalmáciai Klissza [Klis, Horvátország] sziklavárában helyezte biztonságba családját. Itt pestisjárvány tört ki, amit két leányuk, a tizenhárom éves Katalin és a tizenhat éves Margit nem élt túl. Közös kőkoporsóban helyezték őket örök nyugalomra a spalatói [Split, Horvátország] katedrálisban. Pusztulásra ítélt ország, életveszély, betegség és halál sötét árnya borult az uralkodói családra, miközben a királyné gyermeket várt. A vészterhes körülmények emberi közelségbe hozzák elhatározásukat: születendő gyermeküket, amennyiben leány lesz, Istennek ajánlják maguk és Magyarország megszabadításáért.

Kulcsszavak

Árpád-házi Szent Margit