A keresztes hadjáratok és az Árpád-kori Magyar Királyság diplomáciai kölcsönhatásai      

Tanulmány: itt

Szerző

Terplán Zoltán:

Cím

A keresztes hadjáratok és az Árpád-kori Magyar Királyság diplomáciai kölcsönhatásai

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.KSZ.2022.305

Absztrakt

Jelen tanulmány célja, hogy felvázolja a latin kereszténységhez tartozó Árpád-kori Magyar Királyság és a keresztes hadjáratok diplomáciai kölcsönhatását 1018-tól, a Jeruzsálem felé Magyarországon át vezető zarándokút Szent István által történt megnyitásától kezdve az 1220-as évekig, II. András Szentföldre vezetett hadjáratának befejezéséig. Mivel a terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a korszak öt keresztes hadjárata egészének részletes áttekintését, ezért három, meghatározó fontosságú eseményt emelnék ki. A Jeruzsálem felé vezető szárazföldi zarándokút megnyitása körüli diplomáciatörténeti áttekintés után az első keresztes hadjárat témáját, hiszen a közel két évszázadig tar tó, az egész keresztény világot megmozgató eseménysornak ez volt a kezdete, amely egybeesett az Árpád-ház kiemelkedő uralkodója, I. (Könyves) Kálmán uralkodásának kezdetével. Ezután következik a harmadik keresztes hadjárat diplomáciatörténeti áttekintése, amelyben III. Béla király a középkori magyar történelem sikeres időszakában is kiemelkedően meghatározó politikai szerepet játszott: a magyar uralkodó egy komoly katonai konfliktus lehetőségét is magában hordozó helyzetet oldott meg I. Frigyes német-római és II. Iszaakiosz bizánci császár között. A harmadik téma a II. András vezette ötödik keresztes hadjárat diplomáciatörténeti áttekintése: ez nemcsak az Aranybullát kiadó uralkodó személye miatt jelentős, hanem azért is, mert ez volt a keresztes hadjáratok között az utolsó, amelyben az Árpád-kori Magyar Királyság közvetlenül is részt vett.

Kulcsszavak

Árpád-kor, Magyar Királyság, keresztes hadjárat