A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának Pray 300 elnevezésű tudományos konferenciáján Dr. Tóth Anna Judit, a kutatóközpont tudományos főmunkatársa Kéri Borgia Ferencről, a XVIII. századi magyar jezsuita tudományosság egyik legszínesebb alakjáról beszélt.

Kéri Borgia Ferenc csillagász, matematikus, fizikus és történész volt. Történetíróként fő műve a Bizánc históriáját összefoglaló epitomé. A mű több, különböző formátumú és kötetszámú változatban jelent meg - több kötetben Epitome historiae Byzantinae, egy kötetben Imperatores orientis címmel. A művet egészen meglepő mértékben elhanyagolta historiográfiánk. A mellőzöttség azért sem érthető, mert az epitomé az első és mindmáig egyetlen teljes bizánci történetet bemutató mű magyar szerzőtől.

A tudós több mint száz görög és latin szerző alapján dolgozott. Az epitomé szerkezete egyszerű, áttekinthető, szinte már a középkori krónikák logikáját követi. A forrásként használt krónikák alapján felállított kronológiai sorrend adja a mű vázát, amelyet Kéri Borgia Ferenc a legjobb kortörténeti monográfiákkal egészített ki. Törekedett rá, hogy szembesítse a forrásokat és jelezze, ha eltérés van köztük, valamint összevetette a keleti és a nyugati történetírói forrásokat is. A magyar történeti vonatkozásokat pedig magyar szerzők alapján igyekezett beilleszteni a bizánci történelembe.