50 éve hunyt el Kónya Lajos, a magyar 2. hadsereg sorsának első irodalmi megörökítője
Kónya Lajos író, költő, szobrász (1914. november 2. – 1972. július 13.) életműve ma kevéssé van benne a köztudatban, pedig ha másért nem, már azért is fontos tudnunk róla, (...)
A Balatonon is lehet nemzeti identitást erősíteni
A XVI. Balatongyöröki Nemzeti Héten Vizi László Tamás tudományos főigazgató-helyettes, történész és Borvendég Zsuzsanna, történész kutató képviselte a Magyarságkutató Intézetet "teltsátor" előtt.
Kiemelkedő és példamutató, ahogy a hajdúsági diákok és tanárok a 907. évi pozsonyi csata emlékét ápolják
Óriási részvétellel zajlott le a dicsőséges 907. évi Pozsonyi csata emlékére kiírt rajzpályázat a Berettyóújfalui Tankerületi Központ iskoláiban.
Első nagy honvédő háborúnkra, a 907-ben vívott pozsonyi csatára és hőseire emlékeztünk
A Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkárával, Vitályos Eszterrel közösen fejeztük ki tiszteletünket a Hősök terén, Árpád nagyfejedelem lovas szobra előtt. A Magyarságkutató Intézetet Horváth-Lugossy Gábor főigazgató, (...)
"Egy nagy csapással akarták a magyarokat megsemmisíteni"
Olvashatjuk a Pozsonyi csatáról szóló tudományos szakírásban, a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottsága által 1895-ben kiadott MAGYAR HADI KRÓNIKA - A magyar nemzet ezeréves küzdelmeinek katonai története - kötetben, amelyet a kiadó megbízásából Rónai Horváth Jenő, M. Kir. Honvéd alezredes írt, (...)
Nagyváradon járt a Magyarságkutató Intézet
A Bihari Napló beszámolt róla: "Tudományos konferencia is zajlott a nagyváradi Szent László Napokon" (János Piroska) és "Magyar polgári esték: Trianon és következményei" (Kiss Ferenc Zsolt) írásokkal. Minden magyar felelős minden magyarért! – e gondolat jegyében tartotta rendezvényét péntek este a Magyar Polgári Egyesület Nagyváradon, (...)
Magyar-szlovák kisháború: páncélosokkal jöttek, virágesővel vonultak be honvédeink
A magyarok minden csatát elvesztettek, mindig a rossz oldalra álltak” – a mai napig érezteti kártékony hatását a diktatúra időszakában sunyi, suttogó propagandával terjesztett hamis történelemszemlélet, melynek célja (...)
„Nekem a halál semmi” Kétszázhúsz esztendeje született Dessewffy Arisztid honvédtábornok
Cserneki és terkeöi Dessewffy Gáspár földbirtokos és felső-kubini, nagy-olaszi és deményfalvi Kubinyi Júlia házasságából négy fiú született, közülük a második volt Arisztid, aki az Abaúj vármegyei Csákányban látta meg a napvilágot 1802. július 2-án.
II. Lajos és a disznó inkubátor, avagy mit hisz el a történész?
1506. július 1-jén született II. Lajos cseh és magyar király (1516-1526). Születése és halála is meglehetősen sok kérdést vet fel.[1] Továbbá jól illeszkedik a vitatott és turbulens, indulatokat kiváltó, és a közérdeklődést is foglalkoztató hazai témák sorába. Hogy a korszakból válasszunk párat: például létezett-e Dugovics Titusz vagy járt-e Mátyás király álruhában?
