Csaták nyomában – Bánhidától Pozsonyig
Ha az M1-es autópályán Tatabányánál autózunk, vagy arrafelé vonatozunk, a hegy ormán ott ágaskodik a millennium alkalmából felállított óriási turulszobor, amellyel 1896-ban Árpád honfoglalóinak bánhidai győzelemnek állítottak szembeszökő emléket.
Zsigmond koronái – III. A császári korona kalandos utazása(i)
A napjainkban Bécsben őrzött birodalmi koronát 600 évvel ezelőtt, 1424 márciusában szállították az akkori ideiglenes őrzési helyéről, Budáról Nürnbergbe.
Petőfi gyermekéveinek kezdete
A lánglelkű költőóriás Petőfi Sándor pontos születési helyének és idejének meghatározása sok fejtörést okozott a tudósvilág számára, s valójában a keresztelés idejét jelentő 1823. január 1-i születési dátummal vonult be a magyar irodalomtörténetbe.
A Magyarságkutató Intézet felelős gazdálkodása a tudományos kutatások előmozdítását szolgálja
A Magyarságkutató Intézet 2023. évi költségvetése során sikerült alacsonyan tartani a kiadásokat, miközben hatékonyan hasznosította a rendelkezésre álló bevételeket, biztosítva ezáltal a tudományos programok folytatását és fejlődését. A gazdálkodás átláthatóságára és a közpénzek felelős kezelésére különös figyelmet fordít az Intézet.
A hunok nyomában – Állam és birodalom
Állam és birodalom címmel, immáron ötödik alkalommal rendezte meg A hunok nyomában kerekasztalbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet. A szakértők folytatták a nyár elején megkezdett diskurzust az ázsiai hunok történeti-kulturális hagyatékáról.
Határtalan magyar irodalom
A közelmúltban hatodik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei magyar írók-, irodalom- és művelődéstörténészek immár hagyományos találkozóját Badacsonytomajon. A Határtalan magyar irodalom elnevezésű négynapos nemzetközi konferencián az irodalmunk történelmi sorsfordulóit érintő előadások hangzanak el.
Nyelvi diszkrimináció itthon és máshol a világban
Ha egy nyelvhasználó másképp beszél, mint ami egy adott beszélőközösségben megszokott, akkor ez többféle hatást válthat ki az emberekből.
Az aradi vértanúk tekintete kísért a vásznon - Magyar Nemzet
A „perlaszi győző”, Kiss Ernő altábornagy
Százhetvenöt esztendővel ezelőtt, 1849. október 6-án a császári bosszúállás elérte tetőpontját: kivégezték a tizenhárom aradi vértanút és gróf németújvári Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnököt.
„Egyesek egyáltalán nem épültek fel többé ebből a rettenetből”
A népi hiedelmek kísértetalakjai között a XIX. századig előkelő helyet foglaltak el a lápi lidércek, „tüzes emberek” (homo ignitus). Noha alakjuk már a XX. századra kikopott a köztudatból, országszerte sok adat maradt fent róluk.1
