Márai Sándor az 1940-es évek elején (forrás: wikipedia.org)

„Hivatásérzés, az európai szerep tudata, s a mély kötelesség: szeretni és szolgálni a népet, melyhez nyelv, emlék, jó és rossz sors, s nyelvnél és fajtánál is erősebb kötőanyagok, a közös nemzeti sors kötöz... Ez a dolgunk Európában.”


Vác-Hétkápolnánál ért véget a 36. Tavaszi Emlékhadjárat anyaországi eseménysorozata.

Vác-Hétkápolna

B. Szabó János,dr. Szuromi Rita és együttműködési megállapodást írt alá

2025. április 8-án dr. B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese és dr. Szuromi Rita, a Heves Vármegyei Honismereti Egyesület elnöke együttműködési megállapodást írt alá, amelynek értelmében az intézet és az egyesület kölcsönösen segíti egymás céljainak is feladatainak megvalósulását.


535 évvel ezelőtt, 1490. április 6-án hunyt el Bécsben Hunyadi Mátyás, akinek síremlékét – a legtöbb XIV–XV. századi magyar király síremlékéhez hasonlóan – a törökök a XVI. század második felére elpusztították.

Luxemburgi Zsigmond síremléke a nagyváradi várban

Dr. Csornay Boldizsár volt, akinek megköszöntük a tudományos főigazgató-helyettesként

Köszönő és köszöntő szavak hangzottak el a Magyarságkutató Intézet munkatársainak minapi összejövetelén.


Az április elsejei bolondériák eredetére jónéhány magyarázat létezik, számos részigazsággal: ezek szerint antik római és / vagy ősi kelta tavaszünnepi hagyomány része a tréfálkozás, a becsapós feladatok, lehetetlen küldetések kitalálása, és más efféle játékok.


Logo borítókép

Bura László sokoldalú kutató volt, nyelvészettel, névtannal, helytörténettel, egyháztörténettel, néprajzzal és népköltészettel is foglalkozott. 


A latin nyelv évszázadokon keresztül meghatározó volt a magyarországi művelődéstörténetben, így izgalmas kérdés, hogyan és milyen tankönyvekből sajátították el eleink ezt a különleges nyelvet.

jezsuita atya tankönyve

Nurhacsi és a két támadója egy XVIII. századi metszeten

Igen sajátságos módon látták el a mandzsu dinasztia megalapítójának, Nurhacsinak súlyos sebeit annak idején. A szokatlan „gyógymódra” nálunk is több példa akadt.


A magyar néphagyományban a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja fontos esemény volt, ugyanis nagyjából ebben az időben oltották a gyümölcsfákat.

„Oltásra váró oltóvesszők”