A Vasárnapi Ujság 1885. évi tizedik számának megjelenése éppen március 8-ra esett, amikor a szerkesztőség a címoldalon négy közismert hölgy arcképével örvendeztette meg olvasóit.

Bocskai István 1606. december 29-i halála után Báthory Gábor már 1607 január elején bejelentette igényét a fejedelmi trónra.  Helyette Rákóczi Zsigmondot választották meg, aki azonban még az 1608. december 5-ben bekövetkezett halála előtt lemondott a címről az akkor 19 éves Báthory Gábor (fejedelem: 1608–1613) javára. Ezt persze nem ingyen tette… 

A letűnt kúltúrák hagyatékának vizsgálata korábban elsősorban a történettudomány, a régészet és az antropológia illetékességi körébe tartozott. Az elmúlt évtizedekben azonban archeogenetika is jelentős új eredményekkel járult hozzá a múlt eseményeinek feltárásához. 

Gróf Henryk Dembiński altábornagy eredetileg 1849. március elején, Eger és Gyöngyös környékén óhajtotta megvívni a döntő csatát, miközben a Délvidékről beérkező gróf hernádvécsei és hajnácskeői Vécsey Károly és Damjanich János vezérőrnagyok seregtestei parancsot kaptak, hogy a Tarna menti összpontosítástól délre, Szolnoknál hajtsanak végre elterelő támadást, miáltal a császáriak erejét megoszthatják.

Szent Kinga IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária nemcsak termékeny, hanem gyermekeik révén a szentek és boldogok sorát különösképpen gyarapító házasságából született ma nyolcszáz évvel ezelőtt, 1224. március 5-én. 

852 éve tavaszelőn egy hányatott sorsú magyar uralkodó tért meg őseihez. III. István király (1162–1172) huszonötödik életévében halt meg, szűk évtizednyi országlást követően, amely idő alatt két nagybátyja ellenkirályságán is úrrá lett, és sikerrel hárította el a Bizánci Birodalom Magyarország alávetésére irányuló törekvését.

Az eurázsiai sztyeppe első birodalmának alapítói, a hunok nyomába eredt a Magyarságkutató Intézet. A több estére tervezett, filmbejátszásokkal színesített kerekasztal-beszélgetések során neves kutatóktól kaphatnak ismereteket az érdeklődők többek között a nomád állattartás kialakulásának okairól, a pusztai nomádok életmódjáról, a pusztai népek hagyományrendszeréről. 

Igazi kincsre bukkant a Magyar Történelmi Társulat 1874-ben, amikor vándorgyűlést tartott a Zólyom vármegyei Radványban. Deák Farkas történész megtalálta a Radvánszky család kastélyában azt a kódexet, amely megőrizte Balassi Bálint (1554-1594) addig elveszettnek hitt verseit, s a másoló, Rimay János saját írásait is. Ennek a felfedezésnek a jelentőségét a Halotti beszéd vagy az Ómagyar Mária-siralom megtalálásához is hasonlítják. 

A megújuló katolicizmus szilárd oszlopa volt a XX. század első felében a Győri egyházmegye püspöke, báró Apor Vilmos. Az egyházi főméltóság régi erdélyi nemesi családban született 1892. február 29-én Segesváron, Nagy-Küküllő vármegyében. 

Az 1849. február 26–27-én döntetlennel végződött kápolnai csata magyar hőstetteinek sorából kiemelkedik báró mednei és aranyos-medgyesi Mednyánszky Cézár római katolikus tábori törzslelkészé, amelyet a szabadságharc festője, Than Mór is megörökített.