Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (1800–1855) az ember és a nemzet sorsát megjelenítő veretes gondolatok klasszikus szerzőjeként vonult be nemcsak a magyar irodalomtörténetbe, hanem a hazai kultúrtörténetbe.


A New York-i Morgan Könyvtár és Múzeum középkori kéziratgyűjteményével vált világhíressé.  A keleti szárnyban, a freskókkal díszített boltívek alatt egy különlegesen szép könyvtártermébe léphet be a látogató. A kódexek sora előtt egy kecses női alakot formáló szobor vonja magára a figyelmet.

Nyitó kép: Szent Erzsébet könyvvel a kezében, Morgan múzeum, New York (16. század eleje) (Klima Gyula felvétele)

Bangha Béla

Nevezték sajtóapostolnak, a magyar katolikus megújulás vezéralakjának, teológusnak és írónak. Munkássága mellett pro és kontra érvek hangzottak el. Azt azonban soha nem vitatták, hogy Prohászka Ottokárral együtt a XX. századi katolikus megújulás legkiemelkedőbb alakja volt. 


Katolikusként született, majd valamennyi erdélyi protestáns felekezet elöljárójának is megválasztották az erdélyi unitáriusok első püspökét, Dávid Ferencet. 

A hagyomány szerint ezen a kerek kövön tartotta Dávid Ferenc azt a beszédet,  melyre az egész Kolozsvár áttért az unitárius vallásra (A szerző fölvétele)

Örmény ABC

Huszonöt évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el a kiváló orientalista Schütz Ödön, a magyarországi armenisztika legnagyobb alakja.


Szabados György a Mandiner vendégeként kifejtette : Nyugat-Európában kétféle Attila-kép létezett, az Árpádok nem voltak rászorulva Attilára, mint ősre, krónikásaink esetében pedig „ősvállalásról” beszélhetünk, nem „ősválasztásról”

Szabados György

Admonti kódex Magyarország, 12. sz. Pergamen

Az Országos Széchényi Könyvtár Cod. Lat. 433 jelzetű kézirata őrzi Szent István királyunk törvényeinek ötven cikkét latin nyelven, és egyúttal ez tekinthető a legkorábbi szövegtanúnak a Szent István-i törvényeket fenntartó tíz kézirat közül.


A magyarság eredetében alapvető kérdés, hogy létezett-e a hun és magyar rokonság. Azt tartja a hagyomány, hogy az Abák, ugyanúgy, ahogyan az Árpádok, Attila leszármazottjai.

Aba nemzetségi temető

karanten

A régebbi korokban élők gyakrabban szembesültek vesztegzárral, és a mai kor emberénél inkább tisztában voltak a járványok fenyegető veszélyeivel, mégsem volt mindenki szabálykövető. Ezt bizonyítja a Heves Megyei Levéltár hml_IV_9_d_9_no214_1740 jelzetű irata alapján bemutatott eset.


A török nyelvű könyvnyomtatása története későn indult, az első török nyelvű „ősnyomtatványok” a XVIII. században kerülnek ki a sajtó alól. Az első műhely elindítója és így a török nyomdászat megteremtője, Ibrahim Müteferrika, kolozsvári születésű magyar ember volt. 

Jean Baptiste Vanmour: III. Ahmed szulán fogadja a francia követséget (forrás: Wikimedia commons)