Magyarországon a XIV. században, az Anjou királyok idejében két olyan krónikaszerkesztmény is született a korábbi historiográfiai hagyomány szerves folytatásaként, amely a magyarok történetét beszéli el. 

Az elmúlt hónapban a Hunyadi-sorozat tartotta izgalomban a történelmet szerető közönséget.

A nagy sikerű Hunyadi-sorozat sok kritikát kapott nyelvhasználatáról beszélgetett a Mandiner Dr. Pomozi Péter nyelvtörténésszel, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatójával.

1796. december 30-án született a szilágysági Zsibón, s 1850. április 21-én hunyt el Pesten báró Wesselényi Miklós, a reformkor jelentős alakja.

Hunyadi János aktuálisabb téma, mint bármi. Mindenki róla beszél, az új filmsorozatot nézi és vitázik.

Húsvét közeledtével érdemes utánajárni, hogy mikortól is készítjük mi, magyarok a kalácsot.

A magyar vonatkozású antik könyvek egyszerre képezik fontos részét a magyar szellemi örökségnek és a műtárgyként is értékkel bíró múzeumi tárgyaknak.

Nagycsütörtökön a bibliai utolsó vacsorára, Jézus Krisztusnak és tanítványainak utolsó közös étkezésére és az Eucharisztia (Oltáriszentség) megalapítására emlékezik a keresztény világ. 

A nemesi felkelés keretében mozgósított magyar katonaság és a reguláris haderő magyar csapatai mellett a magyarság jelentős hadvezéreket is adott a monarchia haderejének az osztrák örökösödési háborúban. Közülük talán a legjelentősebb Batthyány Károly volt. 

„Tizenkét év óta a néprajznak úgyszólván ágense vagyok. Agitáltam, adminisztráltam, serkentettem és szerkesztettem. Fáradságom nem volt egészen eredménytelen”.