Az elmúlt hónapban a Hunyadi-sorozat tartotta izgalomban a történelmet szerető közönséget.

Hunyadi János tevékenysége mindig kiemelt szerepet kapott a hazai közgondolkodásban, így szerepel Jókai Mór 1884-ben megjelent, és a korában igen népszerű népiskolai tankönyvében is. 

Jókai kötetének előszavában úgy definiálja a történelmet, mint „A történetírás az élet tanítója, s Magyarország története a magyar ember legjobb oktatója. Szükséges mindenkinek megismerni nemzete történetét, mert ebből tanulja meg hazáját okosan szeretni. S a hogy mi tartjuk meg a hazát, a haza úgy tart meg minket. Magyarország történetéből tanulja meg mindenki már gyermekkorában, mennyi viszontagságokon ment keresztül nemzetünk, hányszor elbukott és Isten hányszor felemelte újra? Lelkesüljenek már a gyermekek őseink dicső példáján, hogy követhessék őket nagy erényeikben; ellenben tanulják meg a bölcs óvakodást azokból a nagy veszedelmekből, a mikbe a nemzetünk gyakran bele esett. Ez a könyvecske a népiskolák számára van írva. Egyszerű a nyelve, hogy a gyermeki ész gyorsan felfoghassa s el ne felejtse soha, a mit belőle megtanult: hazaszeretetet.”¹ Az előszó olyan szempontból mindenképpen aktuális, hogy a NAT 2020 és a KET 2020 is hasonlókat fogalmaz meg a történelemtanítás céljaival kapcsolatban, amennyibe a célok közé beemelik a hazaszeretet érzését.

Jókai tömör kis kötete tartalmilag nem hoz újdonságot a dualizmus kori elemi iskolai tankönyvek Hunyadi-képéhez viszonyítva, ellenben a mai szocialista korszak utáni értelmezésünktől jelentősen eltér: Hunyadi a „nemzet legnagyobb hőse”,² Kemény Simon és a fegyverzetcsere-történet is szerepel, a várnai csatát a pápai követ „fondorkodása” okozta,³ Cillei pedig a gonosz, Hunyadi ellen ármánykodó királyi tanácsadó képében jelenik meg. A szöveg apró sajátossága, hogy a nándorfehérvári diadal kapcsán Kapisztránt – a legtöbb tankönyvtől eltérően, amelyek Hunyadit Kapisztrán fölé helyezik – Hunyadihoz emeli, amikor is úgy említi őket, hogy a „két hős vezér”.⁴ Cillei ezen tankönyv szerint is kardot rántott Hunyadi Lászlóra, de előtte még „orgyilokkal készült kivégezni”.⁵ Mivel Bán Mór, a Hunyadi János regények írója tervezi egy Mátyás-regényciklus megírását is, érdemes kitérni Jókai Mátyás-képére is: Hunyadi Mátyást a Duna jegén felállított magyar hadsereg felkiáltással királynak választotta.⁶ Mátyás értékelésében – bár a Mátyás-lecke a sokat idézett mondással („Meghalt Mátyás, oda az igazság!”) zárul – nem szerepelnek álruhás történetek, sem a néppel szembeni igazságosság gondolata, helyette a hódításai és kulturális szerepe jelenik meg: „Nemcsak hatalmas, de bölcs király is volt; ki a harczi dicsőség mellett nemzetének tudományokban és iparban való előmenetelésről is bőven gondoskodott.”⁷ Jókai szerint a magyar főurak nem akartak erőskezű királyt, ezért Mátyás törvénytelen fia, Corvin János helyett behívták a „legtehetségtelenebb” uralkodót, II. Ulászlót.⁸ 

A Bán Mór regényciklusa alapján készült Hunyadi-sorozat értelmezése sok ponton tükrözi vissza az írott forrásokra épülő, XIX. századi patrióta Hunyadi-narratívát (elbeszélést a múltról), ezért sokban hasonlít Jókai tankönyvének Hunyadi-leckéjére: így a sorozatban is Cillei gonosz, ármánykodó politikus, Hunyadi fő célja törökök legyőzése, Kamonyai (Kemény) Simon feláldozza magát Hunyadiért és a várnai vereség a pápai politika és nyugati árulás miatt következeik be. 

Regényfolyamával és a filmsorozattal a hivatásos történetírásból kikopni látszó tradicionális Hunyadi-kép átkerült az irodalom és filmművészet területére.