Az M5 „Ez itt a kérdés” műsorának vendégeként Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa és Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója mellett Hajdú András, a Mathias Corvinus Collegium Politikatudományi Műhelyének kutató tanára a szocializmus hagyatékáról szólva hangsúlyozták: 

A rendszerváltás során a kommunista intézményrendszer összedőlt ugyan, de a kommunisták hálózataikon keresztül átmentették magukat az új rendszerbe.

A létező szocializmusról szólva kutatónk elmondta: „Alapvető tévedés, hogy a marxizmus valódi alternatívát nyújthat a kapitalista kizsákmányolással szemben. 


A kiváló képességekkel rendelkező férfiú eredetileg nem volt a királyi cím várományosa. A Magyar Királyság ingadozó viszonyai mellett, a királyi család közvetlenül nem trónvárományos tagjait is fel kellett készíteni minden eshetőségre. Ahhoz, hogy jobban megértsük, milyen viszonyok uralkodtak közvetlenül III. Béla hatalomra jutása előtt a Kárpát-medencében, álljon itt egy rövid idézet a nagy utazótól, Abu Hámid al-Garnátitól, aki a magyarokat basgirdnak nevezte és sok érdekeset lejegyzett róluk:


A tegnapi napon az ellenzéki sajtóban több félrevezető cikk jelent meg a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című Székesfehérvárra tervezett kiállítás szervezésével kapcsolatban.
A valós tények rögzítése érdekében fontosnak tartjuk tájékoztatni a nyilvánosságot arról, hogy a három konzorciumi partner, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyarságkutató Intézet és a Szent István Király Múzeum mindent megtesz a projekt sikeres megvalósítása érdekében. Ennek megfelelően, a tervek szerint zajlanak az előkészítő munkálatok.


Hetvenkilenc esztendővel ezelőtt, 1943. január 12-én az urivi erőszakos felderítés vezette be a szovjet 40. hadsereg offenzíváját a Don-kanyarban. Két nappal később Scsucsjénál is támadás indult, amely hamarosan kettévágta a magyar királyi 2. honvéd hadsereg védelmét. Északon a szombathelyi III. hadtest, délen a miskolci VII. hadtest kitartott állásaiban, miközben a pécsi IV. hadtest nagy veszteségek árán vonult vissza. A Führer parancsa szerint az utolsó töltényig kellett tartani, ám a Cramer-hadtest korlátozott célú ellentámadásai megkéstek, a szovjet 3. harckocsihadsereg és a szovjet 7. önálló lovashadtest pedig a magyar 2. hadseregtől délre védekező olasz 8. hadsereg vonalait áttörve bevette Rosszost, így a miskolci seregtestet a bekerítés veszélye fenyegette.


A hunokkal kapcsolatos paradigmaváltás főbb állomásai:

(2019. november 16.) 
A hun, avar és honfoglaló magyar nomád népesség az eurázsiai sztyeppéről érkezett a Kárpát-medencébe

...


Márton Gyula 1916. december 27-én született a Szilágy megyei Nagymon településen. A középiskolát Zilahon végezte a Wesselényi Kollégiumban, az egyetemet a kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetemen, 1940-ben. Itt magyar-román-esztétika szakos hallgatóként többek között magyar névtani és nyelvjárástani ismereteket szerzett, tudományos felkészülését pedig román nyelvésztanárai is segítették. Szülőfaluja helyneveit már diákkorában gyűjteni kezdte, majd a doktori disszertációját is erről a faluról írta. A dolgozatot A nagymoni népnyelv igetövei és igealakjai címmel tette közzé 1942-ben.


Napjainkban a karácsonyi ünnepkör kiemelkedő jelképe a feldíszített fenyő, azaz a karácsonyfa. A faállítás közel kétszáz éves szokása a német nyelvterületről érkezett hozzánk. Elterjedésében jelentős szerepet játszottak az oktatási intézmények, a felsőbb társadalmi rétegek és a polgárság. A népi kultúrában előzménye a feldíszített ág volt, majd a 20. század második felében általánossá váltak a fenyő-karácsonyfák. Díszítése koronként változott, de néhány jellegzetesen karácsonyhoz köthető elem – eltérő anyagból és más-más formában – folyamatosan megjelent rajta, ilyen többek között a dió, az alma, az angyal, a csillag és a szaloncukor. Ez utóbbi mára már hungarikum is.


600 évvel ezelőtt, vagyis 1421. december 21-ről 22-re virradóan Luxemburgi Zsigmond egyesített katonai erőinek (magyarok, morvák, sziléziaiak, osztrákok) sikerült a híres Jan Žižka vezette huszita sereget Kuttenbergnél (csehül: Kutná Hora) körülzárniuk. IV. Vencel cseh király 1419. évi halálát követően Zsigmondnak lehetősége nyílt a megüresedett cseh trón elfoglalására. A cseh trón megszerzésének az igénye már hosszú évek óta hozzátartozott a közép-európai hatalompolitikai stratégiájához. A cseh uralkodói hatalom átvétele nem csak a birodalmi területeinek növelését vonta volna maga után, hanem az 1410. évi német királlyá választását követően már az is fontos szemponttá vált, hogy a hétből az egyik választófejedelmi pozíciót is betöltő cseh királyként a német uralkodói címét is stabilizálni tudja.


220 évvel ezelőtt, 1801. december 21-én hunyt el Gvadányi József író, költő, a császári-királyi sereg vezérőrnagya. 1725-ben született Rudabányán. Az itáliai származású őrgrófi család (Guadagni) 1646-ban érkezett Magyarországra, ahol nagyapja, Sándor 1686-ban Sobieski János lengyel királytól lengyel grófi címet, majd 1687-ben magyar indigenatust (honfiúsítási oklevelet, azaz mai fogalmaink szerint állampolgárságot) kapott, a magyar arisztokrácia is befogadta. Nagyanyja báró Forgách Borbála, anyja báró Pongrácz Eszter volt. Az ifjú Gvadányi 1735-től a jezsuiták egri gimnáziumának diákja volt, majd a nagyszombati egyetemen bölcsészetet hallgatott.


Mint arról nemrég beszámoltunk, Hidán Csaba és Nagy-Luttenberger István vezető kutatóink a Magyarságkutató Intézetet képviselve különleges két napos georgiai küldetésen vettek részt december elején, amely olyan jól sikerült, hogy 10 nappal később már Magyarországon találkoztak újra a felek, megkezdve a közös munkát. Tegnap fogadta George Sharvashidzét az Ivane Javakhishvili Tbilisi State University rektorát és ‪Vakhtang Lichelit régész professzort Horváth-Lugossy Gábor főigazgató, akiknek bemutatta az intézetet és egyeztetésre kerültek a konkrét közös – archeogenetikai, régészeti, nyelvi, történeti, néprajzi – kutatások.