Szabó Magda 1917. október 5-én született a református cívisvárosban, Debrecenben.[1] Eredetileg tanárnak készült, 1940-ben végzett magyar–latin szakon a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemen.

„Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született” - A legsikeresebb székely magyar íróra, Tamási Áronra emlékezünk 

Együttműködési megállapodást kötött a Magyarságkutató Intézet és a Professzorok Batthyány Köre. Újabb szellemi erőtérrel bővült a Magyarságkutató Intézet (...)

A Magyar Nemzet hétvégi "Lugas" mellékletében jelent meg Nagy-Luttenberger Istvánnak, a Történeti Kutatóközpont tudományos főmunkatársának magyar költő, császári katonatisztről szóló ismeretterjesztő írása. 

A lengyel és magyar történelem sok kapcsolódási pontja közül kiemelkedik a 489 éve e napon született Báthory István uralkodása, aki 1571-től erdélyi fejedelem, majd 1576-tól haláláig, 1586-ig lengyel király volt.

Szeptember 27-én, 190 évvel ezelőtt született a világ első női régésze, Torma Zsófia, aki korát megelőzve Európa-szerte az egyik legelismertebb őskorkutatóvá vált. 

1945. szeptember 26-án halt meg a magyar zeneművészet legnagyobb alakja, Bartók Béla. 

Thököly Imre 1657. szeptember 25-én született Késmárkon és 1705. szeptember 13-án halt meg İzmitben (Nikomédia). Így születésének és halálának évfordulója is egyazon hónapban van. Magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország fejedelme, (...)

A komáromi erőd védői számára eseménydús volt 1849 szeptembere. A fegyvernyugvást és a Lehel-huszárok szeptember 5-i hetényi lesvetését követően, az ostromlók és a védők tárgyalásba bocsátkoztak az erőd feladásáról, (...)

A brentai csata messze az egyik legfényesebb diadala íjfeszítő őseinknek. A jelentős győzelemnek van néhány érdekes előzménye és fontos következménye, amelyet mindenképpen együttesen kell szemlélni ahhoz, hogy komplexitásában tudjuk szemlélni az eseményeket.