Vámbéry Ármin az éles kontrasztok embere volt, érettségi nélkül lett egyetemi tanár és akadémikus, a mély nyomorból eljutott a paloták fényűző világába, lenézett izraelitából keresztény és mohamedán uralkodók tanácsadója lett. 

"Számunkra már természetes, hogy március 15. hazánk nemzeti ünnepe, ám ennek elfogadására közel nyolcvan évet kellett várni. A kiegyezés ellenére is csupán megtűrt ünnepnapnak számított, és egy ma már elfeledett diáktüntetés indította el a hivatalos ünnepként való elismerését."

Március idusán nem csak az 1848-as pest-budai eseményekre és főszereplőire, hanem azokra is emlékezünk, akik a forradalom vívmányai védelmében küzdöttek a honvédsereg kötelékében, amely 1849 tavaszán egész Európának megmutatta, milyen teljesítményekre képes.

Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából...

Lassan másfél évszázada történt, hogy 1879. március 12-én hajnalban elöntötte a megáradt Tisza Szeged városát. A folyó fenti szakaszán a helyi nemesi birtokosok érdekei szerint módosított folyószabályozás miatt már voltak vészjósló időszakok. A bekövetkezett katasztrófa csak idő kérdése volt.

Ezt a jelmondatot írta ki kultuszminisztériumi államtitkári hivatali szobájának ajtaja fölé 1944-ben Mester Miklós történész, országgyűlési képviselő, aki 116 évvel ezelőtt ezen a napon, 1906. március 8-án született Székelyföldön, az Udvarhely vármegyében található Rugonfalván.

Lugossy József (nyelvész, orientalista, archeológus professzor, könyvtárigazgató, a M. Tud. Akadémia rendes tagja) tanulmányaiban így írt a magyar nyelvről ... 

„ÉL MÉG NEMZET E HAZÁN” - A Trianoni Békediktátum máig tartó hatásai című, a Tokaji Országzászlóért Egyesület, a Pap Miklós Népfőiskola és a Tokaji Múzeum és Világörökségi Bormúzeum szervezésében megvalósuló konferencián adott elő Intézetünk több kutatója. 

A Magyarságkutató Intézet a trianoni békediktátum 101. évfordulójára készítette el újszerű, fiataloknak szóló kiállítását. 

Százhetvenhárom esztendővel ezelőtt, az 1849. február 26–27-i kápolnai csatát megelőzően a szenilitás jeleit mutató fővezér, gróf Henryk Dembiński altábornagy eredetileg 1849. március elején, Eger és Gyöngyös környékén óhajtotta megvívni a döntő csatát...