Az 1849. október 6-án kivégzett aradi tizenháromról számos ábrázolás maradt fenn, amelyek megőrizték arcvonásaikat, azonban ugyanez az általuk viselt egyenruhák esetében már kevésbé mondható el.

1849. október 25-én lőtték főbe Kazinczy Lajos ezredest, mint önálló seregtest parancsnokot. Az aradi vértanúk száma így 15 főre emelkedett. Mai napon felavatott síremléke előtt hajtott fejet és helyezte el a tisztelet virágát Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. 

Makoldi Miklós, Régészeti Kutatóközpontunk igazgatója a Szent Márton tiszteletére szentelt fóti romtemplom feltárásáról a Duna Televízió „Katolikus Krónika” című magazinműsorában

„Negyven egész esztendeje lészen, mikor az Ur Isten engemet honnyomból, az-az őseimnek örökségéből, ismerőimnek társaságából, atyafiságomnak nemzetségéből kegyelmesen kiszóllíta és egyházi állapotra választa.

Kanász Viktor, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa a 16. századi kanizsai protestánsok és katolikusok történetéről nyilatkozott a zaol.hu-nak. 

Orbán Viktor miniszterelnök kinevezte Kásler Miklóst, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egykori miniszterét (...)

Teiszler Pál 1932. szeptember 30-án született a Szatmár megyei Mezőfény településen. A Nagykárolyban töltött középiskolai évek után a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemre járt, (...)

Szabó Magda 1917. október 5-én született a református cívisvárosban, Debrecenben.[1] Eredetileg tanárnak készült, 1940-ben végzett magyar–latin szakon a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemen.

„Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született” - A legsikeresebb székely magyar íróra, Tamási Áronra emlékezünk