A Magyar Demokrata hetilapban jelent meg Ágoston Balázsnak Makoldi Miklóssal, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatójával Árpád-kori templomaink megmentésének jelentőségéről és a Regnum Marianum szakrális küldetéséről is szóló beszélgetése. 

Szeptember nyolcadika nemcsak Kisboldogasszony ünnepe, hanem – bár a köztudatban ez kevéssé él – 1965 óta az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja is. 

Kanász Viktor, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa a vasi és zalai ispáni, nándorfehérvári, illetve dalmát-horvát-szlavón báni tisztségeket betöltő kincstartó, (...)

Az Origo.hu híroldalon jelent meg Jeki Gabriellának Neparáczki Endrével, Intézetünk Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatójával a magyar uralkodók földi maradványainak azonosítása kapcsán készült beszélgetése. 

"A koalíciós időszak végének e szimbolikus pillanata komoly lélektani következményekkel járt: a kortársak számára ekkor hunyt ki a demokratikus átalakulás reményének utolsó szikrája is."

Ünnepélyes keretek közt került sor Attila hun király szobrának felavatására az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Árpád és nemesei gyűlésének jelképes helyén, egy nappal az államalapítás ünnepe előtt (...)

A Magyar Királyi Helytartótanács 1742. augusztus 25-én terjesztette fel egy magyar nemesi akadémia alapítására vonatkozó tervezetét az akkori uralkodónak, Mária Teréziának. Ki állt a kezdeményezés mögött, mi volt az elgondolás, és mi lett annak a sorsa?

Ideje lenne végre tisztázni a német megszállás elleni küzdelem történetét. Egyrészt lebontani a baloldali, kommunista ellenállási mozgalomhoz 1945 után költött túlzásokat és hazugságokat, (...)

"A magyar eszmetörténet keleti örökségünkkel együtt is az európai keresztény eszmetörténet integráns része. Említhetjük elsősorban a számos magyar szentet és boldogot, kezdve az Árpád-háztól egészen napjainkig. 

Üzbég vendégeket fogadott Horváth-Lugossy Gábor főigazgató