A nő a társadalomban és a családban I. - A női nevelés és lelki élet, a női ideál a középkori és a kora újkori Magyarországon címmel kezdte meg a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma háromnapos közös konferenciáját, amelynek a Magyarságkutató Intézet adott otthont. 

Otrokocsi Fóris Ferenc (1648–1718) élete a korabeli mértékkel mérve nem volt rövid, változatosságát tekintve pedig mai és korabeli mértékkel is párját ritkító.

A Dózsa-féle parasztfölkelés – különböző okoknál fogva – máig elevenen él a magyar történelmi emlékezetben. A hevenyészetten fölszerelkezett parasztsereg látszólag ok nélküli és céltalan garázdálkodása, majd pedig a lázadás rendkívüli kegyetlenségű leverése elsősorban az előző rendszerben vált az „osztályharc” korai emlékévé.

A XIX. században a magyar nyelvészek figyelme az altaji nyelvek felé fordult, amelyekbe akkor beleértették az uráli nyelveket is.  A fő motiváció a magyar nyelv, illetve a magyar nép eredetének, rokonságának feltárása volt, és sokan ekkor még egyenlőségjelet tettek a nyelvrokonság és az etnikai, genetikai rokonság közé. 

Bottyán János 1643 körül született Esztergomban és 1709-ben, szeptember 26-án vagy 27- én halt meg Tarnaörsön. A törökellenes háborúk (1683-1699) legendás magyar végvári vitéze, aki részt vett Érsekújvár ostrománál, és ott volt Esztergom és Buda visszafoglalásakor is.

Európai honfoglalások a középkorban címmel rendezett tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet, az Anonymus konferenciasorozat első eseményeként.

Negyvenöt éve hunyt el Ignácz Rózsa színésznő, író, műfordító. Hetvenedik születésnapja alkalmából semmiféle állami elismerést vagy díjat nem kapott. Az akkori kultuszminiszter¹  egy agyagkerámiás plakettben azzal gratulált neki, hogy sokat tett a szegényekért, köztük a bukovinai csángókért. 

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarságkutató Intézet, a Magyarországi Baptista Egyház és a Baptista Szeretetszolgálat. A kooperáció elősegíti a három szervezet munkáját a történelmi hitelesség és a magyar identitás és értékek megőrzése érdekében.

Szinte nincs olyan magyar ember, akinek a 6:3-ról ne a magyar labdarúgó-válogatott 1953-as, angolok felett aratott győzelme jutna az eszébe. Talán éppen ez az asszociáció segíthet abban, hogy ezentúl egy helyesírási szabály is eszünkbe jusson erről a nevezetes számkombinációról.