A Vizi László Tamás tudományos főigazgató-helyettes vezette műhelybeszélgetés résztvevői Csikány Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese, 
Lázár Balázs, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Kutató Osztályának vezetője és Nagy-Luttenberger István, Intézetünk tudományos főmunkatársa voltak. A szatmári békétől az utolsó Habsburg-török háborút lezáró szisztovói békéig tartó korszakot áttekintő diskurzus érintette a 18. században többféleképpen értelmezhető Magyarország fogalmat, az ország Habsburg Monarchiába való illeszkedésének hadügyi vetületét, a hadkiegészítés témakörét, és a hadügy tekintetében létező törvényi szabályozásokat is.


220 éve ezen a napon hunyt el Vályi András (másként Vályi K. András), pedagógus, földrajztudós, a XVIII. századi magyar művelődéstörténet egyik emblematikus személyisége, a Pesti Egyetemen a magyar nyelv első tanára. Vályi András 1764-ben született Miskolcon, tanulmányait szülővárosában és Lőcsén végezte. Kiemelkedő nyelvismeretét a német egyetemekről hazakerült tanárainak is köszönhette, tanulmányai végéhez közeledve anyanyelve mellett szlovákul, latinul, németül, franciául és olaszul is beszélt. 1784-ben tanárai buzdítására a lőcsei iskolában kezdett tanítani. Lőcsén ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, aki a kassai nemzeti iskola tanítójának, majd tanfelügyelőnek nevezte ki őt.


Az elmúlt évszázadban a holland és a magyar nemzet jelét adta együttérzésének és segítőkészségének. Ilyen alkalom volt, amikor az 1956-os magyar forradalom vérbe fojtása után Amszterdam polgárai a Sztálinról elnevezett utca névtábláját leverték, és azt a szabadságharcosok heroikus küzdelme nyomán Szabadság útnak nevezték el. Illetve a holland szolidaritási tüntetések mellett a szovjet típusú diktatúra megtorlásai elől több ezer magyar menekültet fogadtak be.


Trianon 101 – Mikes 70 tanulmányi napon az Ichtus Kerkben tartott előadást Pánczél Károly országgyűlési képviselő a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnöke és Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, akik az esemény szervezője, Urbán Ákos (Hollandiai Magyar Szövetség) meghívására érkeztek Hollandiába. 


A megállapodást Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora személyes látogatása alkalmával írták alá a vezetők. Horváth-Lugossy Gábor, Intézetünk főigazgatója a megállapodás alkalmával tájékoztatta Rektor urat a Szent László kutatásokról, a Szent László, a Lovakirály történelmi zenés műben való közreműködésről, és a Szent László Zarándokút tudományos hátterének kidolgozásáról.


1944/45 folyamán a Vörös Hadsereg sok százezer honfitársunkat ejtette foglyul és szállította a Szovjetunió távoli kényszermunkatáboraiba. Máig nem ismerjük az áldozatok pontos számát, de becslések szerint 700–900 ezer magyar ember ismerhette meg ekkor a kommunizmus legkegyetlenebb valóságát. A később Gulág szigetvilágként elhíresült lágerrendszer kiépítése 1918-ban kezdődött Lenin és közvetlen elvtársai kezdeményezésére, ahová a kiépülő totális állam vélt és valós ellenségeit, valamint az osztályszempontok alapján megbélyegzett milliókat kívánták deportálni. 


200 éve ezen a napon született Joannovics György, nyelvész, újságíró, szerkesztő, vallás- és közoktatási államtitkár, országgyűlési képviselő, valamint a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Joannovics György 1821. november 24-én Temesváron egy Macedóniából származó bánsági román család tagjaként látott napvilágot. Felmenőinek eredeti neve Kaliva volt; édesapja a letelepedés után vette fel helyette a Ioanovici vezetéknevet – ez változott később Joannovicsra – majd királyi adomány útján 1800-ban a család magyar nemességet szerzett.


A koronázási jelvények 1929-es leltározásának alkalmát megragadva „a koronázási felszerelési tárgyakat, amelyek a Szent Korona mellett őriztetnek” 1929. november 21-én ideiglenesen átadták a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Osztályának. Ezek szakmai leltározását Hóman Bálint és Varjú Elemér akadémikusok, a múzeum főigazgatója, illetve a Történeti Osztályának igazgatója végezte. A megállapításaikról 1929. november 23-i dátummal jegyzőkönyv készült, amelyet a két akadémikus írt alá.[1]


Százhetvenhárom esztendővel ezelőtt, 1848. november 17-én a Galíciában állomásozó császári-királyi 8. Coburg-huszárezred egyik lefegyverzett századát küldték gyalogosan vissza Magyarországra, addigra ugyanis az ezred java már öntevékeny módon hazatért, hazát védeni. 1848 őszén, Kossuth gyújtó hangú szózatára a Galíciában és Csehországban állomásozó, magyar legénységű császári-királyi huszárezredek állományából számosan tértek haza, hogy a honvédsereg kötelékében küzdjenek.


Goldziher Ignác arabista, sémi filológus hatalmas életműve már életében is, és azóta is nemzetközi elismerésnek örvend – ezt bizonyítja az MTA Keleti Gyűjteményében őrzött 13700 levél is, melyeket kora jelentős arabistái, sémi filológusai, vallástörténészei írtak hozzá –, a magyar orientalisztikát az élvonalba emelte. Különleges munkásságának, mely máig a Keletre nyitás egyik legszebb példája, kulcsa a vallások és kultúrák fejlődésének összehasonlító vizsgálata, s az egyetemeségre törekvés: hogy a Közel-Kelet kultúrtörténetének minden aspektusát, a néprajzot, egyetemes történelmet, nyelvészetet, a biblia- és vallástudományt felölelje.