"A rendszerváltók a pártállami intézményrendszer leépítését tekintették legfőbb feladatuknak. Talán nem is vették észre, hogy már a nyolcvanas évektől nyugati tőkeerők irányították a folyamatokat." 


A latin pragmatica sanctio kifejezés szó szerint gyakorlatias intézkedést jelent. A Habsburg-ház birtokainak osztatlan nőági örökösödését megállapító döntés nem az egyetlen ilyen nevet viselő sajátos jogi aktus a Habsburg-ház és az európai monarchiák történetében, ám mindenképpen a legnevezetesebb.


Egy dicső életet követően dicstelen körülmények között, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, „a fenséges Dráva szülötte”, politikus, főpap, a magyarországi humanista költészet megteremtője.


Az 2021-ben Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan (...)


A bolsevik típusú hatalom kiépítésének és fenntartásának legfontosabb eszköze a politikai rendőrség volt. Az osztályharc elmélete és a harmadik világháborúra való folytonos készülődés, a „nemzetközi helyzet állandó fokozódása” a kommunista vezetés olyan fokú „éberségi hisztériájához” vezetett, (...)


A Szenci Városi Múzeum és Strešňák Gábor múzeumigazgató meghívására Nagy-Luttenberger István, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa az 1849-es tavaszi hadjárat eseményeit bemutató előadást tartott a mátyusföldi településen.


A szakmai találkozón Horváth-Lugossy Gábor főigazgató mutatta be intézetünket. Elmondta többek közt,  (...)


Március 20-án 15.33-kor következik be a tavaszi nap-éj egyenlőség pillanata. Az évszázadban utoljára 2011-ben esett ez a nap március 21-re, ettől fogva az évszázad végéig egyre korábbi időpontra fog tolódni ez az esemény. Mai világunkban hozzá vagyunk szokva, hogy az efféle adatok könnyen hozzáférhetők, ...


Vámbéry Ármin az éles kontrasztok embere volt, érettségi nélkül lett egyetemi tanár és akadémikus, a mély nyomorból eljutott a paloták fényűző világába, lenézett izraelitából keresztény és mohamedán uralkodók tanácsadója lett. 


"Számunkra már természetes, hogy március 15. hazánk nemzeti ünnepe, ám ennek elfogadására közel nyolcvan évet kellett várni. A kiegyezés ellenére is csupán megtűrt ünnepnapnak számított, és egy ma már elfeledett diáktüntetés indította el a hivatalos ünnepként való elismerését."