Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi azt a 172 levél terjedelmű elsősorban latin, részben magyar nyelvű pergamenkódexünket (jelzete MNy 1.), amely középkorkutatásunk egyik legkorábbi, megkerülhetetlen forrása. Feltehetőleg Jánosi (ma Rimavské Janovce, Szlovákia) bencés kolostorában másolták 1192–1195 között XII. századi könyvírással.

Az 1849. évi tavaszi hadjárat Komárom felmentésével elérte hadműveleti célját. Bár a császári-királyi fősereget nem sikerült megsemmisíteni, az további harc nélkül elhagyta Magyarország területét. Görgei Artúr vezérőrnagy és táborkarának többsége tovább akarta űzni a megtépázott ellenséget, ám Klapka György vezérőrnagy javallatára végül Budavár ostromát határozta el. 

Pájer Antal Szittyavirágok című hat szonettből álló ciklusa – amelyben a hun-magyar történelem néhány kiemelkedő alakját, helyszínét és eseményét vonultatta fel Attilától Mátyás királyig – még Petőfi Sándor tetszését is elnyerte.

Ezzel a címmel indított kerekasztal-sorozatot a Magyarságkutató Intézet. A 2024. május 16-i első beszélgetés központi alakja IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária legidősebb leánya, Árpád-házi Szent Kinga volt, aki jelentős szerepet játszott a női szerepekről való gondolkodás XIII. századi megváltozásában, így hatással volt a korabeli női eszménykép alakulására. 

Dózsa György parasztháborúja már a kitörésétől foglalkoztatta a közvéleményt, történetírókat és történészeket. Ez a figyelem fokozódott a szocializmus alatt, amelynek egyik központi gondolata a forradalmiság volt.

A csíksomlyói búcsú a rendszerváltás után vált össznemzeti keresztény kegyhellyé és találkozóhellyé a magyarság számára.

Halápy Konstantin, szerzetesi nevén Constantinus a Passione Domini, eredeti nevén Ferenc, a piarista rend egyik magyarországi felvirágoztatója, Ungváron született 1698. március 15-én, 1718-ban lépett a piarista rendbe, 1720. október 21-én egyszerű fogadalmat tett Privigyén. Származásáról Kácsor Keresztély és Horányi Elek rendtörténetíró is megemlékezik; úgy tudni, hogy ősei a Debrecen közeli Haláp községben laktak, de a Hódoltság korában a család északra költözött.

Az Anjouk Magyarországán új lendületet vett a történeti irodalom művelése. I. Károly Róbert (1301–1342) és fia, I. (Nagy) Lajos (1342–1382) királyi udvarában egyaránt születtek geszták és krónikák. Mind közül a legdíszesebb, leghíresebbé vált példány alapszövegét kétharmad évezrede kezdte írni egy klerikus.

II. András magyar király (1205–1235) feleségei közül legismertebb az Andechs–Meráni családból származó Gertrúd, aki 1213-ban merénylet áldozata lett. Nagyjából tizenhárom évig tartó házasságuk alatt – a közemlékezet szerint gyűlölt királynéként elhunyt – Gertrúd összesen öt gyermekkel ajándékozta meg férjét, mások mellett a későbbi IV. Béla magyar királlyal (1235–1270), a muhi csatában szerzett sérüléseibe belehalt Kálmán halicsi királlyal (1214–1221), és a Perugiában 1235 májusában szentté avatott Árpád-házi (másként Türingiai) Szent Erzsébettel, akinek kanonizációjakor apja még életben volt.

Debrecenben született, s ma nyolcvan esztendeje ott hunyt el mindössze 45 évesen Gulyás Pál költő (1899–1944). Méltatója szerint „a misztikus-mitikus hajlam mellett kezdettől fogva jellemzi líráját a szürke valóság, különösen annak szatirikus-groteszk és fanyarasan játékos formája iránti vonzalom.”