852 éve tavaszelőn egy hányatott sorsú magyar uralkodó tért meg őseihez. III. István király (1162–1172) huszonötödik életévében halt meg, szűk évtizednyi országlást követően, amely idő alatt két nagybátyja ellenkirályságán is úrrá lett, és sikerrel hárította el a Bizánci Birodalom Magyarország alávetésére irányuló törekvését.

Az eurázsiai sztyeppe első birodalmának alapítói, a hunok nyomába eredt a Magyarságkutató Intézet. A több estére tervezett, filmbejátszásokkal színesített kerekasztal-beszélgetések során neves kutatóktól kaphatnak ismereteket az érdeklődők többek között a nomád állattartás kialakulásának okairól, a pusztai nomádok életmódjáról, a pusztai népek hagyományrendszeréről. 

Igazi kincsre bukkant a Magyar Történelmi Társulat 1874-ben, amikor vándorgyűlést tartott a Zólyom vármegyei Radványban. Deák Farkas történész megtalálta a Radvánszky család kastélyában azt a kódexet, amely megőrizte Balassi Bálint (1554-1594) addig elveszettnek hitt verseit, s a másoló, Rimay János saját írásait is. Ennek a felfedezésnek a jelentőségét a Halotti beszéd vagy az Ómagyar Mária-siralom megtalálásához is hasonlítják. 

A megújuló katolicizmus szilárd oszlopa volt a XX. század első felében a Győri egyházmegye püspöke, báró Apor Vilmos. Az egyházi főméltóság régi erdélyi nemesi családban született 1892. február 29-én Segesváron, Nagy-Küküllő vármegyében. 

Az 1849. február 26–27-én döntetlennel végződött kápolnai csata magyar hőstetteinek sorából kiemelkedik báró mednei és aranyos-medgyesi Mednyánszky Cézár római katolikus tábori törzslelkészé, amelyet a szabadságharc festője, Than Mór is megörökített. 

251 évvel ezelőtt, 1773. február 25-én született gróf Buttler János, akinek nagyvonalú adománya tette lehetővé, hogy 1831-ben letették a Ludovika Akadémia épületének alapkövét.

Több mint száz évvel ezelőtt a világtörténelem legpusztítóbb vírusa szabadult az emberiségre. A vírus terjedt és mutálódott, egyre változatosabb és egyre felismerhetetlenebb formát öltve fertőzte meg az emberek gondolatait. Néhány évtizeddel később már leigázta Eurázsia nagyrészét, de a többi földrész sem maradt immunis.

Mátyás király születési idejének meghatározásával kapcsolatban hosszú ideig bizonytalanság volt tapasztalható a történetírásban. Ez nem csoda, hiszen egymással ellentétes információkat hagytak ránk forrásaink születési évéről és születése napjáról is, mindenesetre mára általánosan elfogadottá vált az a nézet, hogy Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án jött a világra.

A korábban már röviden bemutatott, Szent László bécsi ünnepére összeállított, Ignatius Franciscus Xaverius Cetto-féle beszédgyűjteményben (1693) egyetlen egyértelmű címet találunk: XXXVIII. Idea Militis Christiani (A keresztény harcos eszményképe). Emellett négy cím kikövetkeztethetően az ünnepelt harcos és lovagi mivoltára utal:  XVI. Duae Hungariae columnae Pietas et Fortitudo S. Ladislai (Magyarország két oszlopa: Szent László kegyessége és bátorsága), XX. Vir a Divina et Martiali virtute (Isteni és harci erényű férfi), XXIII. Bellici Imperatoris Imago (A harcos uralkodó képmása), XXXVII. Gladius Gedeonis (Gedeon kardja).

Az UNESCO 1999-ben nyilvánította február 21-ét Az anyanyelv nemzetközi napjává, amelyet 2000 óta minden évben rendezvényekkel ünnepelnek meg szerte a világban.