A téeszesítés hajnalán kezdte meg Átányban néprajzi gyűjtését dr. Fél Edit néprajztudós, a letűnő hagyományos paraszti világ utolsó krónikása. Az országban elsőként ő doktorált néprajzból, így ezt a pillanatot tekintjük a néprajz önálló tudományággá válásának. 

Móra Ferenc neve minden olvasónk előtt ismert, hiszen gyermek- vagy ifjúkorban ki ne olvasta volna műveit? Azt viszont már kevesebben tudják, hogy emellett a nyelvészet, történelem, botanika és zoológia, valamint az útleírások is érdekelték őt.

1399. július 17-én hunyt el az Árpád-ház utolsó leányági sarja, I. (Nagy) Lajos királyunk leánya, Lengyelország királynője és patrónája, a magyarországi származású Anjou Hedvig.

Elkészült IV. Béla magyar királyunk unokájának, Béla macsói hercegnek a gipszből készített, élethű arcrekonstrukciója.

II. Ulászló cseh királyt (1471. május 27.–1516. március 13.) 1490. július 15-én választották magyar uralkodóvá. Címeit haláláig, 1516. március 13-ig birtokolta. 

Mi történik akkor, ha két vagy több nyelv találkozik? Hogyan hatnak egymásra? Valóban kulcsfontosságúak a változások katalizálásában a kétnyelvű személyek és a kétnyelvű családok? A sorozatom előző részében feltett kérdésekre itt keressük a további válaszokat.

A nyelvpolitikával és nyelvi tervezéssel foglalkozó szakirodalmak gyakori vitatémája a nyelvpolitika és a nyelvi tervezés terminológiája, viszonyuknak megkülönböztetése.

Kevés találmánya volt a technika történetének, amely olyan mélyreható változásokat hozott volna az ipari forradalom korában, mint az erősáramú elektrotechnika megjelenése. Ebben a magyarok ismét úttörő szerepet vállaltak egerfarmosi és sztergovai Kandó Kálmán találmányával.

Kétszáz évvel ezelőtt,1824. július 9-én született Mednyánszky Sándor Cézár, az 1848-49-es magyar honvédség tábori törzslelkésze, atyai ágon felvidéki eredetű, főnemesi családba. Szülei Mednyánszky József (1789–1868) és Eleonora Richert De Vhirt (1798–1889) voltak. Egyik testvére, Mednyánszky László (1819–1849) a szabadságharc vértanúja lett. Unokaöccse volt a híres festőművész, aki szintén a László nevet viselte (1852–1919). 

A fenti címmel rendezett pódiumbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívuma. A rendezvény alcíméhez híven – Ősműveltségünk keleti kapcsolatairól a tudomány és hagyomány szemszögéből – a téma neves kutatói osztották meg ismereteiket.