A Balaton és a Dráva között, a Kanizsa-patak – a mai Principális-csatorna – mocsarában elhelyezkedő kanizsai vár Szigetvár 1566-os elvesztését követően lett a Nyugat-Dunántúl, valamint Stájerország védelmének egyik legfontosabb erőssége, valamint a kanizsai főkapitányság központja.

„Ez hát a hon… Ez irdatlan
hegyek közé szorult katlan.
S az út… Kígyó vedlett bőre.
Hány népet vitt temetőre.
S hozott engem, ezer éve,
Árpád török szava, vére
bélyegével homlokomon…”

Kovács Vilmos: Verecke

Az 1444. évi várnai vereség, amely során I. Ulászló magyar király (1440–1444) életét vesztette, súlyos nehézségek elé állította a Magyar Királyságot. Ulászlónak még nem volt gyermeke, az előző uralkodó, Habsburg Albert (ur. 1437–1439) fia, V. (Utószülött) László pedig még csak négyéves volt, ráadásul III. Frigyes német király gyámsága alatt, valójában fogságában élt. 

A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának „Pray 300” elnevezésű tudományos konferenciáján Pray György XVIII. századi jezsuita szerzetes munkásságát mutatták be, aki a források kritikai vizsgálatán alapuló történetírás első képviselője volt. Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy Pray korának kiemelkedő történettudósaként rendkívül jelentős forrásgyűjtést végzett. 

1848. október 16 –17-én – azaz 175 esztendeje – gyűlt össze az udvarhelyszéki Agyagfalván a székely nemzeti gyűlés, amely nemcsak reagált 1848 tavaszi–nyári történéseire, de a későbbi katonai események szempontjából is fontos kérdéseket tárgyalt meg.

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház. A kooperáció elősegíti a két szervezet szakmai, tudományos munkáját a történelmi hitelesség és a magyar identitás megőrzése érdekében. 

Induló sorozatunkban a honfoglalás és kora Árpád-kor jellemző ékszertípusait szeretnénk bemutatni, amihez elsődleges forrásként a feltárt sírokra – kisebb mértékben a kincsleletekre és telepfeltárások eredményeire – támaszkodhatunk, hiszen a további források erre vonatkozóan alig tartalmaznak adatokat. A fő csoportokat a gyűrűk, karperecek, a nyakban viselt ékszerek és a fülbevalók/fejékszerek képviselik, amelyek természetesen további alcsoportokra oszthatók.

A Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársát, dr. Borvendég Zsuzsannát a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a KGB együttműködéséről Somodi-Solymosi Eszter, a Spirit Fm műsorvezetője kérdezte.

Már apró korunkban tudtuk, hogy aki a legközelebbi, az a kenyerespajtás. S tudtuk azt is, hogy a kölcsönkenyér visszajár. Hányszor mondták nekünk az öregek: „Ha te nem volnál, meg a penész, ki enné meg a kenyeret?” És azóta sem ettünk olyan finomat. Cukrosan volt a legjobb, vagy zsírosan egy almával, amit a nagyszünetben ki lehetett vinni az udvarra.

A Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa, a Trianon Kutatócsoport szakértője, Köő Artúr volt a Spirit FM Eredet című műsorának vendége.