Feszülettel a hazáért
Az 1849. február 26–27-én döntetlennel végződött kápolnai csata magyar hőstetteinek sorából kiemelkedik báró mednei és aranyos-medgyesi Mednyánszky Cézár római katolikus tábori törzslelkészé, amelyet a szabadságharc festője, Than Mór is megörökített.
Bőkezű mecénás és tékozló dzsentri: gróf Buttler János
251 évvel ezelőtt, 1773. február 25-én született gróf Buttler János, akinek nagyvonalú adománya tette lehetővé, hogy 1831-ben letették a Ludovika Akadémia épületének alapkövét.
A kommunizmus áldozatainak emléknapjára
Több mint száz évvel ezelőtt a világtörténelem legpusztítóbb vírusa szabadult az emberiségre. A vírus terjedt és mutálódott, egyre változatosabb és egyre felismerhetetlenebb formát öltve fertőzte meg az emberek gondolatait. Néhány évtizeddel később már leigázta Eurázsia nagyrészét, de a többi földrész sem maradt immunis.
„Szülé kedig ezt a Mátyást Kolosvárott Erdélben”
Mátyás király születési idejének meghatározásával kapcsolatban hosszú ideig bizonytalanság volt tapasztalható a történetírásban. Ez nem csoda, hiszen egymással ellentétes információkat hagytak ránk forrásaink születési évéről és születése napjáról is, mindenesetre mára általánosan elfogadottá vált az a nézet, hogy Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án jött a világra.
A keresztény harcos eszményképének is nevezték Szent Lászlót
A korábban már röviden bemutatott, Szent László bécsi ünnepére összeállított, Ignatius Franciscus Xaverius Cetto-féle beszédgyűjteményben (1693) egyetlen egyértelmű címet találunk: XXXVIII. Idea Militis Christiani (A keresztény harcos eszményképe). Emellett négy cím kikövetkeztethetően az ünnepelt harcos és lovagi mivoltára utal: XVI. Duae Hungariae columnae Pietas et Fortitudo S. Ladislai (Magyarország két oszlopa: Szent László kegyessége és bátorsága), XX. Vir a Divina et Martiali virtute (Isteni és harci erényű férfi), XXIII. Bellici Imperatoris Imago (A harcos uralkodó képmása), XXXVII. Gladius Gedeonis (Gedeon kardja).
„Csak anyanyelvemen lehetek igazán én”
Az UNESCO 1999-ben nyilvánította február 21-ét Az anyanyelv nemzetközi napjává, amelyet 2000 óta minden évben rendezvényekkel ünnepelnek meg szerte a világban.
Az inasléttől az Ásító inasig Ma kezdődik a Munkácsy 180 emlékév
A XIX. századi magyar festészet óriása 1844. február 20-án látta meg a napvilágot Lieb Mihály Leóként Munkácson. Édesapja, a bajor származású Lieb Mihály, a városban működő sóvámház alkalmazottja, már előnévként használta a Munkácsy nevet, amelyet később fia, Mihály törvényesen is felvett. Ezzel a névvel vált világhírűvé.
A Dunakanyar védőszentje: Szent Hedvig
Kevés olyan történelmi témákkal is foglalkozó ismeretterjesztő felület létezik, ahol ne találkoznánk Szent Hedvig életrajzával. Írásunkat a királynő születésének 650. évfordulójára emlékezve készítettük.
A drinápolyi béke üzenete
A frissen megszervezett végvidék, az egyre jobban kiépülő keresztény védelmi rendszer képes volt útját állni a megállíthatatlannak vélt oszmán előretörésnek.
Máig feldolgozatlan a nagy szobrászművész életműve
Magyarország modernkori fővárosa, Budapest születésének az 1873. évet tartjuk, amikor Buda, Pest és Óbuda egyesült. Az esemény valójában egy hosszabb folyamat igen jelentős mérföldköve. Ebben játszott kiemelkedő szerepet Senyei Károly (1854-1919), a XIX. századi első nagy szobrászgeneráció tagja.