„A magyar nyelv az alappillér, ami leginkább összeköti a nemzetet, a nemzet különböző részeit függetlenül, égtájaktól függetlenül az időtől. Rendkívül ősi, rendkívül stabil a nyelvünk, sok száz év távlatából is pontosan megértjük azt, hogy mit éreztek, mit gondoltak, hogy gondolkodtak az őseink, hogyan látták a világot, az univerzumot, a földet, és minden, ami azon túl van” – emelte ki Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a Nemzeti Színházban, ahol az intézet a színházzal és a Petőfi Kulturális Ügynökséggel közös szervezésben ünnepelte a Magyar nyelv napját.

Bulgária Fekete-tenger menti partvidékén, Provadia régió Kr. e. 5600-4630 között működő Provadia-Szolnyicáta őskori városközpont feltárása során szkíta kori temetkezések kerültek elő.

Bulgária Fekete-tenger menti partvidékén, Provadia régió Kr. e. 5600-4630 között működő Provadia-Szolnyicáta őskori városközpont feltárása során szkíta kori temetkezések kerültek elő.

Cillei Ulrik (1406. február 16. – 1456. november 9.) horvát-szlavón bán, Cillei Borbála királyné unokaöccse, V. László gyámja és főtanácsadója volt. Halálának körülményei és kérdése nem pusztán önmagában érdekes, hanem szorosan összefonódik a Hunyadiak értékelésének változásával. 

A XIX. század végén a magyar nyelvtudományban lezajlott, úgynevezett ugor-török háború nyomot hagyott a magyar közgondolkodásban. Sokan úgy vélhetik, hogy ellentét feszül az altajisták (turkológusok, mongolisták) és a finnugristák között a magyar nyelv eredetével és rokonsági viszonyaival kapcsolatban. 

A címben feltett kérdésre a rövid válasz az, hogy ne legyenek hiú ábrándjaink, mert a hivatalos iratok szövege sosem lehet tökéletesen közérthető, viszont nagyon sokat tehetünk azért, hogy világosabb, egyértelműbb legyen a hivatali nyelv.

Idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Központja. Ennek tiszteletére nemzetközi tudományos konferenciát szerveztek 2023. október 26-a és 27-e között A hungarológia aktuális kérdéseinek kutatása napjainkban címmel. Az eseményen köszöntőt mondott Dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Országgyűlés volt elnöke is. A konferencián a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont négy munkatársa is előadást tartott.

Nyolcvanöt esztendeje, 1938. november 2-án az isteni gondviselés, a magyar politikai és katonai vezetés céltudatossága, s persze a kedvező külpolitikai konstelláció eredményeként született meg az első bécsi döntés, miáltal a trianoni igazságtalanság egy része nyert jóvátételt, és a magyar Szent Korona fennhatósága alá tért vissza a Felvidék és Kárpátalja déli része. Hazatért Komárom, Párkány (november 6.), Somorja, Torna (november 7.), Érsekújvár, Rozsnyó (november 8.), Fülek, Beregszász (november 9.), Galánta, Léva, Losonc, Rimaszombat, Kassa, Ungvár és Munkács városa (november 10.); 11 927 km² terület és 1 058 000 lakos, akiknek 86,5 százaléka volt magyar!

Az Öreg vendége volt Raffay Ernő történész, az Antall-kormány volt honvédelmi államtitkára, és természetesen a fő téma az 1956-os forradalom-és szabadságharc megítélése volt. Raffay szerint ez választóvonal, mert akad, aki a mai napig ellenforradalomnak nevezi, sőt egyesek fasiszta lázadásnak.

940 évvel ezelőtt, 1083 őszén Székesfehérvár ismét szentté avatási ünnepre készülődött. István király földi maradványainak augusztusi felemeltetését két és fél hónappal követte fia, Imre herceg kanonizációja. Amint az ismeretes, a kezdeményező király I. László (1077–1095) volt, akit 1192-ben III. Béla (1172–1196) kezdeményezésére iktattak a szentek sorába.