„Béla, Magyarország királya, a keresztény fejedelmek között a katolikus hit buzgó követőjeként volt ismeretes. Elődeinek, Istvánnak, Imrének, Lászlónak és Kálmán királynak, (akiket a szentek sorába iktattak) a példájára kegyességének egyéb cselekedetei mellett, amelyeket nyilvánosan gyakorolt, hagy példát mutasson a jó cselekedetekre vagy szobájába zárkózva végzett, hogy a róla rosszat beszélőknek betömje a száját (Zsolt. 62,12), – állandóan azt forgatta elméjében, hogy a nem igazhitű idegen népeket az anyaszentegyház kebelére vonja, és miután a lehető legtöbb lelket megnyerte az Isten számára, a saját nyereséggel teljes lelkét a boldogok örökkévaló örömébe juttassa.”

Voltak-e az őskorban a Kárpát-medencében? Megfejthetők-e az alsótatárlaki táblák?

Széljegyzetek téves eszmékről 4. - 2024. február 2.

Az 1606. évi zsitvatoroki békével, majd annak számos megerősítő egyezményével 1606 és 1663 között törékeny békerendszer jött létre a Habsburgok és az oszmánok között. Ezzel a királyi Magyarország életében beköszöntött az úgynevezett második háborús békeévek; a nyílt és nagy hadjáratokat, várostromokat mindennapi kis őrlő harcok váltották fel a határvidéken, illetve a hátországban. ¹

1874. február 1-jén indult, 1917-ig folyamatosan működött, majd attól kezdve 1930-ig nem jelent meg. Akkor újraindult, ám 1947-ben a kommunista hatalom zúzdábaküldte. A diktatúra bukását követően ismét elindult. Évszámokban röviden ez az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyóiratának története.

A költő, publicista, a magyar műkritika megteremtője ma 220 éve, 1804. január 31-én született a Gyöngyös közeli Szücsiben, és 1858. március 3-án hunyt el Pesten. A Magyar Tudós Társaság 1831-ben levelező, majd 1832-ben rendes tagjává, emellett a Kisfaludy Társaság is tagjául választotta. 

A formálódó keresztény királyságban fokozatosan általános gyakorlattá vált a templomok mellett történő temetkezés. Ezzel párhuzamosan szorultak vissza a mellékletként adott tárgyak is, de egyes ékszerek vagy a viselet részét képező elemek azonban még ekkor is eltemetésre kerülhettek. Ezek egyike volt az Árpád-kor talán legnagyobb népszerűségnek örvendő ékszertípusa, az úgynevezett S végű karika, melyet Abasáron is több sírból ismerünk. 

A hangzó nyelv mint a kommunikáció alapvető formája egyidős az emberiséggel, így a nyelvek története is egyidős vele. Más kérdés, hogy ebből a hatalmas időtávlatból igen keveset látunk be konkrét adatokkal. Hogy mégis mennyit és hogyan? Erről szól nyelvtörténeti sorozatunk. 

A Hunyadi László Erkel Ferencnek, a magyar opera megteremtőjének háromfelvonásos, romantikus történelmi nagyoperája, a magyar opera történetének első, európai színvonalú darabja. Szövegkönyvét Egressy Béni írta Tóth Lőrinc Két László című, akadémiai díjat is nyert drámája alapján, úgy, hogy a cselekmény jórészt híven követi a történelmi eseményeket. Ősbemutatójára 1844. január 27-én került sor a pesti Nemzeti Színházban.