Október 31-e a reformáció ünnepe. Ezen a napon arról emlékezünk meg, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Az 1848. szeptember 29-én megvívott pákozdi csatát követően megkötött háromnapos fegyverszünet alatt báró Josip Jelačić altábornagy sietve visszavonult Székesfehérvár környékéről, és Mosonnál vert tábort, hogy bevárja az északról és Bécsből érkező csapaterősítéseket.

Törökország vesztes országként fejezte be az I. világháborút. Az elvesztett háborút lezáró sèvres-i békeszerződés ellen azonban a törökök katonai ellenállást szerveztek. Nem véletlenül, hisz a békeszerződés értelmében az Oszmán Birodalom területének körülbelül a háromnegyedét vesztette volna el, amely még a Magyar Királyságra mért csapásnál is súlyosabb lett volna.  

Nyolcvan évvel ezelőtt október 26-án [egyes források szerint 28-án] hunyt el Kabulban a világhírű régész, orientalista, Stein Márk Aurél, aki az egykori Selyemút térségének geográfiai leírásával, régészeti feltárásával, továbbá hatalmas mennyiségű keleti kézirat feldolgozásával szerzett magának elismerést.

1956. október 26-án dördült el a forradalom egyik legtöbb áldozatot követelő sortüze Mosonmagyaróváron.

A Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, Dr. Jánk István és tudományos segédmunkatársa, Rási Szilvia a közelmúltban publikált tanulmányában a kisebbségi helyzetben élő, határon túli magyarok nyelvi, nyelvpolitikai kérdéseivel foglalkozik. 

A Magyarságkutató Intézet munkatársa, Babucs Zoltán hadtörténész volt az előadója a Csemadok Pozsony-Óvárosi alapszervezete által megrendezett minapi estnek. 

1958. október 24-én a csecsenföldi Groznijban született Szergej Vlagyimirovics Mahortyh, a Kaukázus és a kelet-európai sztyeppe preszkíta és kora szkíta korának, a kimmerek és szkíták történetének és régészeti emlékeinek egyik jelenleg is élő, elismert kutatója.

A Magyarságkutató Intézet főigazgatói tanácsadóját, Prof. Dr. Raffay Ernőt a magyarországi páholyok és Trianon összefüggéseiről kérdezték a Spirit Fm „Eredet” című műsorában.

1956 februárjában a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusának zárt ülésén Hruscsov négyórás beszédében ismertette Sztálin bűneit. A beszéd ugyan nem került nyilvánosságra, de a szellem kiszabadult a palackból.