Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született Bécsben a Herrengasse 5. számú palotájában. 

A Rhédey család[1] eredete kellően nem tisztázott, ők magukat az Aba nemzetségéből származtatják. Ez a hagyomány nem teljesen biztos. 

Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született a Zemplén vármegyei Monokon. 

A Magyar Királyság vezetőinek az 1920-as évek elején – az első világháborús vereséget, valamint az országcsonkítást követően – nem könnyű feladatot kellett megoldani. Magyarországot vissza kellett juttatni a nemzetközi színtérre, képletesen értve: vissza kellett helyezni a térképre.

A dualizmus idejében Kassa városa számos nagy formátumú egyéniséget indított útjára. Közülük itt született 1884. szeptember 18-án az országgyűlés első női képviselője, Slachta Margit, akinek összegyűjtött parlamenti beszédei nemrég láttak napvilágot a Barankovics Alapítvány és a Gondolat Kiadó gondozásában.[1]

1872. szeptember 16-án Szarvason látott napvilágot Melich János nyelvtudós, egyetemi oktató, akadémikus. Felmenői – saját kutatásai szerint – az 1800-as évek előtt települtek át Szarvasra a Nógrád megyei Málnapatakról (ma szlovákul: Málinec). Szlovák származására utal a Melich családnév is, amely a Menyhért szlovák megfelelője, a Melichar a rövidítéséből jött létre.

A második világháború folyamán a Donhoz 1942 júliusában kijutott magyar királyi 2. honvéd hadsereg mintegy 210 km szélességű arcvonalszakaszán a szovjet 6. hadsereg csapatai által kiépített három olyan hídfőállás is volt, amelyekért 1942. július 18. és szeptember 16. között több ízben rendkívül heves és súlyos harcok dúltak.

A polgári átalakulás reformkorban megfogalmazott programja a király által az 1848. április 11-én szentesített áprilisi törvényekkel megvalósult.[1] A korábbi rendi alapú, a kiváltságos rendek és az uralkodó politikai erejének mérlegére épülő államberendezkedést cenzus alapján választott parlament és ennek felelős kormány váltotta fel.

1913-ban ezen a napon, szeptember 15-én hunyt el Vámbéry Ármin. Vámbéry Ármin is egyike azon jeles magyar kutatóknak, akik midőn erős hazafi érzülettel és lángoló lelkesedéssel, (...)

váratlan fordulatok a királyi családban

A mostohasorsú Vazulnak három fiúgyermekéről tud a szakirodalom. A királyi nemzetségen belüli feszültségekről, intrikákról, hatalmi helyezkedésről először 1032 kapcsán kapunk hírt.