JENEY JÁNOS a Magyarságkutató Intézet "A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben" című legújabb tudományos konferenciáján elhangzott zárszava.

GERCSÁK GÁBOR, az Eötvös Loránd Tudományegyetem - ELTE oktatója az utóbbi öt évtizedben megjelent magyar nemzeti atlaszok névírási gyakorlata alapján mutatta be azt a folyamatot, hogy miként jutottak el a szerkesztők a Magyar Nemzeti Atlasz mai helynévhasználatához.

GERCSÁK GÁBOR a Magyarságkutató Intézet "A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben" című legújabb tudományos konferenciáján elhangzott INTERJÚJA

 JENEY JÁNOS a Magyarságkutató Intézet "A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben" című legújabb tudományos konferenciáján elhangzott INTERJÚJA

JENEY JÁNOS, a Magyarságkutató Intézet térképész munkatársa "A törzskönyvezés hatása a mai magyar névhasználatra a Kárpát-medencében" című előadásában elmondta: a 19. század végén hozták létre az országos törzskönyv-bizottságot, amely központilag határozta meg a települések neveit.

HAVADI-NAGY XÉNIA KINGA, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem munkatársa egy összehasonlító előadásban mutatta be a magyar, román és német helyneveket alkalmazó közmondások tartalomelemzését, azzal a céllal, hogy feltárja a három vizsgált nyelv közmondásanyaga közötti állandókat és különbségeket.

KATONA JÓZSEF ÁLMOS a Magyarságkutató Intézet "A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben" című legújabb tudományos konferenciáján elhannyelvgzott INTERJÚJA

KATONA JÓZSEF ÁLMOS, Intézetünk Nyelvtervezési Kutatóközpontjának igazgatója szerint: a 21. századra számos európai nép, így a magyar esetében is az egyik legfontosabb közösségi identitást alkotó eszköz a kultúra és a közös történelem mellett maga a nyelv.

CZEGLÉDI KATALIN nyelvész, a Magyarságkutató Intézet "A magyar földrajzi nevek használata térképen, a terepen és a mindennapi nyelvben" című legújabb tudományos konferenciáján elhangzott INTERJÚJA

CZEGLÉDI KATALIN nyelvész mintegy fél évszázados kutatómunkáját összefoglalva elmondta: A Volga-Urál vidéke földrajzi neveinek gyűjtése Csuvasföldön kezdődött.