Többezer éves őstörténetünk és múltunk ismerete tesz minket büszke nemzetté mindennapjainkban
Horváth-Lugossy Gábor és Neparáczki Endre a Magyarságkutató Intézet napokban nyilvánosságot kapott óriási jelentőségű kutatási eredményéről nyilatkozott a Kossuth Rádió „Vasárnapi Újság” műsorában
Tudományos áttörés a magyar őstörténetkutatásban
Újabb paradigmaváltást ért el a Magyarságkutató Intézet a szkíta-hun-avar-magyar kapcsolatok terén -Megkerülhetetlen, az eddigi legerősebb nemzetközi tudományos publikáció támasztja alá a magyarság több évezredes gyökereit.
Teljes genom vizsgálatokkal derítettünk fényt a hunok, avarok és honfoglaló magyarok származására
A magyarság eredetkutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közöltek (...)
A magyarság etnogenezisének folyamatát tárja fel az archeogenetika
Az M5 TV „Multiverzum – A tudomány határtalan” című műsorában Kovács Bence Gábor, az Archeogenetikai Kutatóközpont munkatársa mutatta be a Magyarságkutató Intézet égisze alatt a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékén folyó tudományos tevékenységet.
A ma élő magyarság őseinek Kárpát-medencei jelenléte több ezer éve folyamatos
172 ősi és ma élő populáció új, 16 000 mitogenomból álló adatbázisát hozták létre (...)
A Kárpát-medencei gepidákról szóló szakcikkünk a legolvasottabb a Genes nemzetközi szakfolyóiratban
A Magyar Nemzet számolt be róla elsőnek...
A Magyarságkutató Intézet szekvenált először a Kárpát-medencében gepida korszakú csontokat
A hun kutatásokban is fontos szerepet betöltő, tudományos mérföldkő a rangos Genes szakfolyóiratban jelent meg, úgy, hogy a Magyarságkutató Intézet az eredményeket a nemzetközi és a hazai kutatók számára is azonnal hozzáférhetővé tette.
A Nemzeti Genom Program Archeogenetikai Munkacsoportját vezetjük
A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja koordinálja az együttműködést, melyben a Magyarságkutató Intézet az idősíkot biztosítja a programnak a Kárpát-medencei történeti népességeinek genom adataival, ahogy Neparáczki Endre az intézet Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója fogalmazott a Kossuth Rádió interjújában. „A történeti korokból származó genomadatok révén megismerhető a magyarság etnogenezise, így néhány év múlva sokkal biztosabban látjuk a magyar őstörténet számos kérdését.” tette hozzá Neparáczki Endre.
Kutatók Éjszakája
A Kutatók Éjszakája eseménysorozata keretében szeptember 24-én és 25-én a Magyarságkutató Intézet több tudományterület átfogó előadásait hallgathatja meg az érdeklődő nagyközönség. Az archeogenetikai kutatások eredményeinek bemutatása mellett többek között régészeti, nyelv- és szellemtörténeti, továbbá emlékezetpolitikával kapcsolatos felvételeink a programsorozat honlapján érhetők el.
Árpád-ház eredetéről szóló cikk szakolvasói elismerése
A nature tudományos folyóirat archeogenetikai lapja közzétette a 2020. évi legolvasottabb cikkeinek listáját. Az olvasói választás alapján bekerült a gyűjteménybe az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározásáról szóló cikk. A tudományos folyóirat a 2020-as évből olyan válogatott cikkeket emelt ki, amelyek a folyóirat legtöbbet idézett, letöltött és megosztott cikkeinek listáját vezetik.