172 ősi és ma élő populáció új, 16 000 mitogenomból álló adatbázisát hozták létre (...) 

(...) és vizsgálták ezek kapcsolatrendszerét mesterséges intelligencián alapuló módszerrel. Az új algoritmus minden haplocsoport-összefüggést felismer, függetlenül a korreláció hátterében álló folyamat időpontjától. Egy új módszertani cikket (1) tettek közzé a Molecular Genetics and Genomics szaklapban a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatói.

Új számítási módszerek kidolgozása

A mesterséges intelligencián alapuló populációgenetikai módszer egy újszerű megközelítéssel képes kimutatni az egykori és mai népességek származását és rokonsági viszonyait az anyai vagy apai öröklődésű haplocsoportok eloszlásából. A mesterséges intelligencián alapuló algoritmus önállóan képes csoportosítani a hasonló eloszlást mutató népességeket, majd kiszámítja az eloszlás középpontját (központi vektorát). A szerzők kimutatták, hogy a központi vektor jó közelítéssel azonosítja azokat az ősi populációkat, melyek keveredéséből a mai népességek eredeztethetők. A módszerrel nem csak az egykori keveredések forrásai azonosíthatók, de kiszámíthatók a keveredés arányai is. 

A Kárpát-medence megbonthatatlan egysége

A szerzők a módszert a Kárpát-medence egykori és mai népességeinek vizsgálatára alkalmazva azt találták, hogy a mai populáció túlnyomó többsége egy rézkori (Kr. e. 4500–Kr. e. 2800) - bronzkori (Kr.e. 2800–Kr.e.700) alapnépességre vezethető vissza, míg a keleti sztyeppei régióból érkező bevándorlások a jelek szerint kisebb genetikai hatást gyakoroltak a tizedik-tizenegyedik századi népességre. 
Ez az eredmény egybevág az Magyarságkutató Intézet kutatói által jegyzett korábbi közlemény eredményével (2) , melyben azt találták, hogy a 10-11. századi köznépi temetők népessége elsősorban a korábbi helyi népességet képviseli. Korábbi publikációnkban megállapítottuk, hogy a 10-11. századi köznemesek többsége valószínűleg a Kárpát-medence helyi lakosságát képviseli, amely természetes módon keveredett, abba beolvadtak a keletről (vissza)érkező csoportok, köztük Árpád magyarjai, és a vele érkező törzsek.

A közös gyökerek a zenében is tetten érhetők

Az új módszer nemcsak a genetikai öröklődés követésére alkalmas, hanem többek között a népzenei dallamok rokonsági viszonyainak feltárására is, azok jellegzetes dallam-, és ritmusszerkezete alapján. Juhász Zoltán és munkatársainak eljárása alkalmas a népzenei és genetikai párhuzamok kimutatására (3) is, hiszen a jellegzetes zenei motívumok terjedése minden bizonnyal egykori népességmozgások következménye. 

A publikációt Török Tibor, Maár Kitti, Varga István Gergely és Juhász Zoltán kutatók jegyzik.

1. A new linear combination method of haplogroup distribution central vectors to model population admixtures (Tibor Török · Kitti Maár · István Gergely Varga · Zoltán Juhász); Az eredeti publikáció itt érhető el: 
Mol Genet Genomics (2022) https://doi.org/10.1007/s00438-022-01888-0

2. https://doi.org/10.3390/genes12030460

3. https://public.ek-cer.hu/~juhasz/SOC.pdf, illetve https://public.ek-cer.hu/~juhasz/ostipusok.pdf