Az elszánt akarat, hit, tudás és innováció összehozta az egyes tudományterületeket – többek között ¬az archeogenetikát és klasszika filológiát ¬ – valamint azok neves képviselőit a Magyarságkutató Intézet keretein belül. Hogyan kezdődtek a nemzeti kutatások? Miért érdekes a magyarság múltja? Az egykor élt őseink régészeti leleteiből kinyert DNS mintákkal dolgozó, hazánk történeti múltjának genetikai vetületét tisztázni igyekvő archeogenetika révén választ adhatunk a magyarság eredetének kérdésére.

Török Tibor tudományos főmunkatársunk nyilatkozott az M5-nek a legújabb archeogenetikai kutatási eredményekről, amelyek folyamatos Kárpát-medencei jelenlétre utalnak. A tudományos cikk rámutat:az itt élő népességbe olvadtak be a honalapítók.

1848-ban a székesfehérvári püspöki palota udvarán, a korábbi Nagyboldogasszony-bazilika területén végzett vízvezeték javítási munkálatok során királysírokat találtak, melyeket december 12-én Érdy János tárt fel.

A cikk angol változata a Nature kiadó European Journal of Human Genetics szakfolyóiratában jelent meg.

A „Silk Road Lecture Series: „Central Asia: ancient crossroads and modern dynamics.” című nyári kurzuson tartott előadást Archeogenetikai Kutatóközpontunk igazgatója.

Az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározásáról írt cikket a Demokrata.

Az Árpád haploid az ókori Baktriában, a Turáni-alföld szélén, a jelenlegi Észak-Afganisztán területén alakult ki, 4500 évvel ezelőtt – emelte ki az emberi erőforrások minisztere a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Kásler Miklós az Árpád-házra jellemző DNS meghatározásának vizsgálataival kapcsolatban elmondta: A kutatás eredményének sikerességével közelebb kerülünk a magyarság eredetéhez.

Nemzetközi publikáció a legnívósabb tudományos szaklapban.