Újabb paradigmaváltást ért el a Magyarságkutató Intézet a szkíta-hun-avar-magyar kapcsolatok terén -Megkerülhetetlen, az eddigi legerősebb nemzetközi tudományos publikáció támasztja alá a magyarság több évezredes gyökereit.

A MAGYAR TÖRTÉNELEM VALÓS ALAPOKRA HELYEZHETŐ KONSZENZUSÁT HOZTA LÉTRE A MAGYARSÁGKUTATÓ INTÉZET – Az elmúlt húsz év legmeghatározóbb archeogenetikai vonatkozású tudományos cikkét jelentette meg a Current Biology szaklapban a hun-avar-magyar folytonosságot bizonyító Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem jelentette ki Horváth-Lugossy Gábor intézetünk főigazgatója, aki elmondta, az intézet kiemelkedő teljesítményének egyik kulcsa, hogy már az induláskor a legjobb szakemberek kerültek kiválasztásra, akik interdiszciplináris együttműködésének köszönhetően új tudománypolitikai koncepció fogalmazódott meg. Ennek nyomán pedig tudományos módszerváltás történt. Ezért beszélhetünk ma a Kárpát-medencében feltárt maradványok teljes genom szintű elemzése révén a magyarság eredetkutatásának legnagyobb eredményéről.

Főigazgatónk szemléltette a mostani tudományos publikáció erejét: eddig a világban az eurázsiai sztyeppe területére vonatkozóan 3000 archaikus minta kutatását végezték el, ennyi állt a tudósok rendelkezésre. Most ezt mi magyarok, a Magyarságkutató Intézet révén újabb 265 archeogenetikai genommal növeltük. 

Horváth-Lugossy Gábor a műsorban elmondta: Múltunk, értékkel képviselő hagyományaink köteleznek, felelősséggel tartozunk azok átörökítéséért, és csak erős nemzettudattal rendelkező, büszke magyarokként lehetünk sikeres XXI. századi nemzet.

OTT VETTE FEL A FONALAT A MAGYARSÁGKUTATÓ INTÉZET, AHOL A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI TUDOMÁNYOS NEMZEDÉK KÉNYTELEN VOLT AZT LETENNI, és amit az 1945 utáni kommunista időszakban már nem is lehetett folytatni. 

Vizi László Tamás tudományos főigazgató-helyettes elmondta, az intézetben rendkívül tehetséges, óriási tudományos odaadassál, munkakedvvel, illetve a tudomány iránti alázattal bíró kollégák dolgoznak új tudományos koncepció mentén, a jövő generációinak utat taposva. 
Főigazgató-helyettesünk kiemelte, hogy az intézet munkájának köszönhetően mindössze három év alatt számos paradigmaváltást értünk el – az egyes tudományterületek (archeogenetika, klasszika-filológia, régészet, történettudomány) új eredményei és azok összehangolása révén.
A Magyarságkutató Intézet hatékonysága, interdiszciplináris működése számokban is megmutatkozik: eddig 37 tudományos konferenciát tartottunk, csak idén nyolcat, amelyek között nagy, nemzetközi konferenciák is vannak. Nemrég 13 ország részvételével rendeztünk európai nyelvstratégiákkal foglalkozó konferenciát. Mind a belföldi, mind a külföldi kollégák örömmel tesznek eleget meghívásainknak, felkéréseinek.

MI MAGYAROK IS KÉPESEK VAGYUNK A LEGMAGASABB TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEKET HOZNI, HA MEGVAN A LEHETŐSÉG ÉS A SZÁNDÉK - Ma Magyarországon teljes örökítőanyagot ilyen mennyiségben egykor élt maradványokból a Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem képes sikeresen vizsgálni – jelentette ki Neparáczki Endre igazgató. Ehhez azonban nem csak bioinformatikai háttér és elfogadott nemzetközi tudományos publikáció szükséges, hanem megfelelő akarat és szaktudás. 

A Magyarságkutató Intézet kutatásai abban is egyedülállóak, hogy nem külföldi laborokat kérünk fel, nem külföldre küldjük a mintákat és nem külföldön futtatjuk le az eredményeket. Az intézet kutatásai magyar szakemberek által, Magyarországon zajlanak. 
Igazgatónk elárulta, hogy tudományos módszertanunk is más: Nem kiszolgálói vagyunk a nyugat-európai laboroknak, hanem egyenrangú tudományos partnerei. A Magyarságkutató Intézet kutatói évek óta bizonyítják a világ elit tudományos lapjaiban:  Hiába sokkal nehezebb út ez, de bennünk, a Magyarságkutató Intézetben megvan az akarat, hogy itthon kutassunk. Sőt, mivel adottak a lehetőségek, a szoftverek, az analízis, és a hardver is rendelkezésre állnak, és így lehetőségünk van fiatal világszínvonalon teljesítő kutatókat is kinevelni.

A MAGYARSÁG A SZTYEPPERÉGIÓBAN VÁLT NEMZETTÉ, ÉS AZT SOSEM HAGYTA EL - hívta fel a figyelmet a legfontosabb tényre Makoldi Miklós igazgatónk -, ellentétben pl. a manysikkal, akik délről északra sodródtak. A Magyarság kialakulása közben része volt a szkíta, a szarmata, a hun birodalomnak, de valószínűleg már akkor is a sztyeppén élhettek elődeink, amikor a ló háziasítása megtörtént, Kr.e. 4000 körül. Ma már a legkorszerűbb természettudományos módszerekkel is elismerten igazolható, hogy többezer éves múlttal rendelkezünk, és a magyarok mindig ott voltak, ahol az őssztyeppei lovasíjász harcmodor és hagyományok kialakultak, Kr.e. 1000 körül.

A magyarok a sztyepperégió nyugati végpontját 1100 éve uralják, de hun őseink – akik a magyar etnogenezis jó részét adják – bizonyíthatóan a sztyeppe legkeletibb részéről a mai Mongólia területéről származnak. 
Igazgatónk elmondta: olyan kiváló lett a kapcsolat a mongol tudományos kollégákkal, hogy az idén felfedezett hun sírokat már nekünk mutatták meg elsőnek, hozzátéve: szívesen tárják fel velünk közösen.
Makoldi Miklós rámutatott arra is, hogy a XX-XXI. századi néprajzi anyagban máig felfedezhetőek a sztyeppei örökségre mutató motívumok, elemek.

Fentiekről és a Magyarságkutató Intézet eddigi eredményiről is beszélgettünk az M5 TV "Ez itt a kérdés" műsorában.

Az M5 TV csatorna „Ez itt a kérdés” című műsorának vendégei voltak: 

Dr. Horváth-Lugossy Gábor a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Dr. Vizi László Tamás Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese, Makoldi Miklós a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója és Neparáczki Endre a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója.

A műsorvezetést Gulyás Istvánnak köszönjük!