Dr. Vizi László Tamásnak, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesének előadása azokról a kormányzati törekvésekről szólt, amelyek a szélsőjobb visszaszorítására irányultak az 1939-es pünkösdi választásokon.


Nyári Gábor, a "Magyar Világ 1938-1940" című kiállítás kurátora a tárlat létrejöttéről beszélt.


Kása Csaba, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője a korszak filmgyártásáról beszélt. Kiemelte, hogy a korszak társadalmi átalakulásaival együtt teremtődött meg az igény és a készség a magyar történelem példaértékű eseményeinek, magyar sorskérdéseknek megfilmesítésére.


Pál Zsombor Szabolcs, az Antall József Tudásközpont munkatársa arról beszélt, hogy a portugál salazarizmusnak milyen hatásai voltak a két világháború közötti Magyarországon.


Illik Péter, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa arról beszélt, hogy a Horthy-korszakot a magyar középiskolai tankönyvekben (1945-2005 között) hogyan jelenítették meg.


Köő Artúr, az MKI Történeti Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa előadásában egy olyan, eddig publikálatlan naplórészletet mutatott be, amely visszaadja a hangulatát az 1940 őszén zajló erdélyi eseményeknek. A videó tartalmaz egy filmet is : Az utolsó interjúk az 1938-41-ig tartó területvisszacsatolás szemtanúival.


Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára előadásában kitért arra, hogy milyen volt akkoriban Kárpátalja visszavétele és újraegyesülése Magyarországgal.


Babucs Zoltán, az MKI Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője előadásában úgy fogalmazott: az európai politika és Magyarország számára is meghatározó év volt 1938. Mint mondta: ekkor kezdődhetett meg hivatalosan a honvédség intenzív fejlesztése, melynek jogi hátterét az 1939. évi honvédelmi törvény biztosította; ugyanis ez a trianoni békediktátum miatt korábban lehetetlen volt.


Gulyás László, az MKI Történeti Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója előadásában az első bécsi döntés nemzetközi diplomáciai hátterét vázolta fel.


Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója a Függetlenségi Mozgalom és a Testvéri Közösség példáján keresztül mutatta be a német birodalmi nyomás és a titkos társaságok helyzetét Magyarországon.